A Rajk életében végig szerepet játszott az önállóságra törekvés, a külső anyagi kiszolgáltatottság csökkentése. Minderre nemcsak akkor volt szükség, amikor az épületfenntartás egyik vagy másik problémáját csak az egyetemi vezetéssel folytatott hosszas és néha bizarr levelezgetések után lehetett a megoldáshoz közelebb hozni, hanem akkor is, amikor a különböző periódusokban akár egyetemi, akár minisztériumi forrásokhoz jutás érdekében a kollégium működési elveivel és tradícióival ellentétes feltételeket kellett volna teljesíteni. A teljes anyagi függetlenség természetesen egy nehezen teljesíthető álom, de azért a tartalékokkal (akár konkrét pénzalapokkal, akár mozgósítható voszkos hálózatok révén pótlólagos forrásokkal) rendelkezés fontos feltétele annak, hogy alkalomadtán nemet tudjon mondani a kollégium vezetése, vagy esetleg olyan fejlesztésbe is belefogjon, amiben csak ő hisz, és későbbre várhatja a kezdetben esetleg szkeptikusabb források becsatlakozását. Ma a Rajknak már van ilyen forrása (a Rajk Alap, amelyet kompetens, már a piacon bizonyított voszkos pénzügyesek gondoznak), amibe részben a voszkos közösség hozzájárulásai (szja 1%-ok és ad hoc támogatások), valamint jeszkesek közösség érdekében tett munkavállalásai révén érkeznek pénzek. Léteznek ezen túl eseti szponzorációs megoldások (amelyeknek csak egy része támaszkodik voszkos erőkre), és elég sok egyéb innovatív technikát dolgoztak és dolgoznak ki további forrásbevonásokra. Fontos itt még megemlíteni az egyetemmel kötött hosszú távú megállapodást az épület fenntartására vagy az Alkotóház tulajdonba vételét, ami hosszabb távon is növeli a biztonságot és csökkenti a kiszolgáltatottságot.

 

 

A kötet részletesen tartalmaz történeti és intézményi adalékokat a Rajk működéséről, egy ilyen bevezetőben csak zavaró lenne, ha össze akarná foglalni a kötet teljes tartalmát.