A Rajk történetében többször felmerült, hogy nyissunk más tudományterületek felé, de mindannyiszor meggyőző többséggel a profil relatív homogenitása mellett döntött a kollégium. Ezt saját gyakorlatunk mellett más intézmények tapasztalataira tekintve is így látjuk helyesnek. Elsősorban azért, mert miközben világosak az inter- vagy multidiszciplinaritás előnyei is, az elmélyült és közösségben végzett szakmai munka feltételeit egy ilyen kis méretű intézményben nem lehet egy erősen szórt szakmai profilban megteremteni. A szakmai munka közösségi jellege pedig az általunk képviselt szakkollégiumi modell alapértékei közé tartozik. Ennek lehetőségei természetesen jelentősen függenek az egyes szakkollégiumok szakmai profiljától – az általunk művelt társadalomtudományi területeken erre jó lehetőségek vannak.

A felvételre jelentkezés tényezői között fontos szerepe van a kollégium általános ismertségének, akár a széles közvéleményben, akár az egyetemi nyilvánosságban. Az ezzel kapcsolatos kérdésekkel más fejezetben foglalkozunk – itt most csak azokra a szempontokra térünk ki, amelyek a felvételivel közvetlen kapcsolatban állnak.

A felvételi előkészítés minden adott évben a gólyatáborban kezdődik, amikor a Rajk – a többi diákszervezethez hasonlóan – bemutatkozik az új egyetemistáknak. Minden táborba elmegy a delegációnk, szóban és írásos anyagok segítségével igyekszik minél jobban megmutatni, milyen is a Rajk. Ennek a gólyatábori bemutatkozásnak a hatékonysága évről évre változó, a konkrét körülményektől és a saját delegációink hatékonyságától függően. A tanévkezdés után részt veszünk a közgázos szakkollégiumok közös bemutatkozásain, másrészt saját akciókat szervezünk – ezek konkrétumai évente mások, a mindenkori adottságok és az adott évi felvételit előkészítő kollégisták kreativitásának függvényében. Az is változó, hogy áll fel ez a csapat (ma a felvételi előkészítés gazdája a Marketeam) – de akárhogyan is, a DB aktív figyelme és támogatása mellett működik, használva az egyetemi nyilvánosság és a közösségi média felületeit. Fontos cél, hogy az általános ismertetések helyett minél inkább a személyes kapcsolatok felé tolódjon el az előkészítő tevékenység. Ennek sajátos konkrét megnyilvánulása az elsős kurzusok tartása: ezek jeszkesek által meghirdetett témákban egy-két heti rendszerességgel tartott összejövetelek, szakmai és társadalmi témákban. Ezek a kurzusok változó létszámmal és intenzitással működnek, általában kis (2-10) létszámot érintenek, de személyes jellegük miatt mégis fontosak. Az őszi félévben általában több felvételi orientált rendezvényt tartanak a corvinusos szakkollégiumok, közösen is, külön-külön is. A felvételi előkészítő bizottság minden rendezvényen szorgosan gyűjtögeti az e-mail-címeket, ami persze egyre több személyes kapcsolathoz vezet. Egyre nagyobb, ma már domináns a közösségi média szerepe a kapcsolattartásban, az események meghirdetésében.

A felvételi előkészítés másik fontos eseménye a téli tábor. Erről részletesebben a VII. fejezetben beszélünk. Jelentős marketingtevékenységet folytatunk azért, hogy minél több poszkos jöjjön el a táborba, ahol külön nekik szervezett programok is vannak. A poszkos résztvevők száma változó, az utóbbi években húsz fő körül ingadozik. Ha nem is minden táborozó poszkos jelentkezik végül a kollégiumba, azért a tábor erős pozitív hatást gyakorol rájuk – annak ellenére, hogy az utólagos értékelésnél szinte évről évre megállapítjuk, hogy nagyobb figyelmet kellett volna fordítani a poszkosokra a tábor előkészületeiben is, lebonyolításában is. Mindannyian elismerjük a téli tábor jelentőségét a kollégium reklámozásában, de a poszkosokkal való intenzívebb foglalkozás igényét sokan nem tudják összeegyeztetni azzal, hogy a téli tábor a rajkosok többsége szerint elsősorban közösségi esemény, a vizsgaidőszak stresszének levezetése a fő funkciója (mindig közvetlenül a vizsgák után rendezzük).

Miközben a jelentkezők száma a felvételi előkészítés sikerének egy fontos mércéje, tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, hogy nem a minél több jelentkező az első számú cél (nem öröm sok jelentkezőt visszautasítani, s ezzel kisebb-nagyobb törést okozni nekik), hanem az, hogy össze tudjunk találkozni azokkal, akikkel kölcsönösen a legfontosabbak lehetünk egymás számára.

A fentiek lényegében a Corvinus elsőéves hallgatóinak rekrutálását írják le, de másodév után is lehet jelentkezni (később már nem). A másodéves hallgatók a fent leírt folyamat oldalvizén kapnak információkat, meghívásokat – szívesen látott vendégei a felvételi előkészítés eseményeinek, de nem képeznek külön célcsoportot. Egyrészt ők már megkaphatták ezeket az eseményeket elsős korukban, másrészt sokkal tájékozottabbak, sok személyes rajkos kapcsolattal is rendelkeznek. Fontos tény, hogy informáló törekvéseink ellenére sokan csak másodéves korukban fedezik fel maguknak a Rajkot. Külön csoportot képeznek azok, akik egy első évbeli elutasítás után másodévben újra jelentkeznek. Ők általában tartják év közben a kapcsolatot a kollégiummal. Közülük aránylag sokat felveszünk, s általában szép rajkos pályát futnak be. Gyarapodik emellett a különleges esetek száma, pl. Corvinuson harmadéves, ELTE-n elsőéves hallgató. Ilyen képzésrendeket ma a hazai egyetemi rendszer szép számban hoz létre. Ezeket rugalmasan, de elvszerűen kezeljük.

Jelenleg úgy véljük, hogy ez az eljárásrend kielégítő – bár világos, hogy sok másod-, sőt felsőbb éves corvinusos sem rendelkezik igazán jó információkkal sem a Rajkról, sem a további szakkollégiumokról. Kapacitáskorlátaink azonban nemigen engednek meg ennél kiterjedtebb marketingtevékenységet. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy marketingünk eszköztára látványosan bővül a közösségi média és általánosan az online kommunikáció erősödésével.

Hasonló elvek érvényesülnek az ELTE TÁTK elsőévesei irányában végzett tevékenységekben is. Itt segít az, hogy a célcsoport jól körülhatárolható és szűk létszámú, illetve az is, hogy ma már vannak a Rajkban eltések, akik szívügyüknek érzik az ottani kommunikációt, amely elsősorban a személyes kapcsolatokra és meggyőzésre épül.