"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék

• Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_rightI. Összefoglaló kézikönyvek
  • chevron_right1. Grammatikai és poétikai irodalom
    • chevron_right1.1.1.1. Grammatikák
      • chevron_right1.1.1.1.1. Klasszikus nyelvek
        • 1.1.1.1.1.1. Görög
        • 1.1.1.1.1.2. Héber
        • 1.1.1.1.1.3. Latin
      • chevron_right1.1.1.1.2. Magyar grammatikák
        • 1.1.1.1.2.1. Magyar grammatika magyarul
        • 1.1.1.1.2.2. Magyar grammatikák latinul
    • chevron_right1.1.1.2. Szótárak
      • 1.1.1.2.1. A vizsgált periódus előtti munkák újabb kiadásai
      • chevron_right1.1.1.2.2. Az 1630–1700 között keletkezett művek
        • 1.1.1.2.2.1. Erdőbényei Deák János
        • 1.1.1.2.2.2. Comenius-kiadások
    • 1.1.1.3. Grammatikai munkák az iskolán kívül
    • chevron_right1.1.1.4. A grammatikától a poétika felé
      • 1.1.1.4.1. A metaplasmus a grammatikákban
      • 1.1.1.4.2. A metaplasmus a poétikákban
    • chevron_right1.1.1.5. A humanizmustól a klasszicizmus felé egy gyakran változó grammatika poétikai vonatkozásai
      • chevron_right1.1.1.5.1. Kolozsvártól Debrecenig
        • 1.1.1.5.1.1. 1556: Molnár Gergely
        • 1.1.1.5.1.2. 1575: Enyedi György
        • 1.1.1.5.1.3. 1602: Alvinci Péter
      • chevron_right1.1.1.5.2. Sárospataktól Kolozsvárig
        • 1.1.1.5.2.1. 1602: J. C. D.
        • 1.1.1.5.2.2. 1664: Vásárhelyi Péter
        • 1.1.1.5.2.3. 1694: Tótfalusi Kis Miklós
    • 1.1.1.6. Összegzés
  • chevron_right2. Logikai irodalom
    • chevron_right2.1.1.1. Irányzatok
      • 2.1.1.1.1. A katolikus skolasztika
      • 2.1.1.1.2. A protestáns orthodoxia
      • 2.1.1.1.3. Ramus és a rámizmus
      • 2.1.1.1.4. Szinkretikus irányzatok
      • 2.1.1.1.5. Kartezianizmus
    • 2.1.1.2. Összegzés
  • chevron_right3. Retorikai irodalom
    • chevron_right3.1. VILÁGI RETORIKÁK
      • chevron_right3.1.1.1. Áttekintés
        • chevron_right3.1.1.1.1. Irányzatok
          • 3.1.1.1.1.1. Katolikusok
          • 3.1.1.1.1.2. Evangélikusok
          • 3.1.1.1.1.3. A református orthodoxia
          • 3.1.1.1.1.4. A rámista „zsákutca”
          • 3.1.1.1.1.5. Evangélikus és református szinkretizmus
        • 3.1.1.1.2. Segédkönyvek
        • 3.1.1.1.3. Összegzés
      • chevron_right3.1.1.2. Buzinkai Mihály retorikai munkássága
        • 3.1.1.2.1. Buzinkai és Sárospatak
        • 3.1.1.2.2. Institutiones Rhetoricae
        • 3.1.1.2.3. Institutiones Oratoriae
        • 3.1.1.2.4. Összegzés
    • chevron_right3.2. EGYHÁZI RETORIKÁK
      • chevron_right3.2.1. ARS ORANDI
        • chevron_right3.2.1.1. Imádkozás és imádság
          • 3.2.1.1.1. Misztikusok és prófétikusok
          • 3.2.1.1.2. Az imádság retorikája
          • 3.2.1.1.3. Az imádság elméleti kérdései a magyar irodalomban
        • chevron_right3.2.1.2. A magyar ars orandi
          • chevron_right3.2.1.2.1. Medgyesi Pál: Doce nos orare
            • 3.2.1.2.1.1. „Az ékessen-szólással-valo könyörgés szabados”
            • 3.2.1.2.1.2. „Az Rend ékes és igen szükséges”
          • 3.2.1.2.2. Szilágyi Tönkő Márton: Biga pastoralis – Ars orandi
          • 3.2.1.2.3. Összegzés
      • chevron_right3.2.2. ARS CONCIONANDI
        • chevron_right3.2.2.1. Az alkalmazkodás művészete
          • 3.2.2.1.1. Alkalmazkodás a hallgatóság lelki szükségleteihez
          • chevron_right3.2.2.1.2. Alkalmazkodás a közönség műveltségéhez
            • 3.2.2.1.2.1. A középkori ars praedicandi
            • 3.2.2.1.2.2. Magyar szerzők angol mintái
            • 3.2.2.1.2.3. Bisterfeld gyulafehérvári ars concionandija
            • 3.2.2.1.2.4. Egy váradi antológia
            • 3.2.2.1.2.5. XVII. századi magyar szerzők
            • 3.2.2.1.2.6. Kitekintés a XVIII–XIX. századra
        • chevron_right3.2.2.2. Medgyesi Pál: Doce praedicare
          • 3.2.2.2.1. A Doce praedicare felépítése
          • chevron_right3.2.2.2.2. A Doce praedicare értékelése
            • 3.2.2.2.2.1. Egyszerű beszédvázlat, egyszerű hallgatóság
            • 3.2.2.2.2.2. Összetett beszédszerkezet, igényes közönség
            • 3.2.2.2.2.3. A „szép módos rend”
            • 3.2.2.2.2.4. A magyar terminológia
          • 3.2.2.2.3. Összegzés
        • chevron_right3.2.2.3. Nógrádi Mátyás elveszett Ars concionandija
          • 3.2.2.3.1. A feltételezés alapja
          • chevron_right3.2.2.3.2. A rekonstrukció forrásai
            • 3.2.2.3.2.1. A Szent Pál-levél magyarázata
            • 3.2.2.3.2.2. Lelki próbakő
            • 3.2.2.3.2.3. Idvösség kapuja
          • 3.2.2.3.3. Összegzés
        • chevron_right3.2.2.4. Martonfalvi Tóth György: Ars Concionandi Amesiana Szilágyi Tönkő Márton: Giga Pastoralis
          • 3.2.2.4.1. Eredetiség és önállóság
          • chevron_right3.2.2.4.2. Igényesség és színvonal
            • 3.2.2.4.2.1. Ars concionandi és logika
            • 3.2.2.4.2.2. Ars concionandi és retorika
            • 3.2.2.4.2.3. Dispositio és alkalmazkodás
            • 3.2.2.4.2.4. Exordium, doctrina, usus
            • 3.2.2.4.2.5. Követelményrendszer
          • chevron_right3.2.2.4.3. Magyar vonatkozások
            • 3.2.2.4.3.1. Magyar művelődéstörténet
            • 3.2.2.4.3.2. Elmélet és gyakorlat
            • 3.2.2.4.3.3. Magyar terminológia
          • 3.2.2.4.4. Összegzés
        • 3.2.2.5. Tanítás és oktatás: az elméleti gondolkodás fejlődése a XVII. század második felében
• chevron_rightII. Elszórt megjegyzésekből rekonstruálható nézetek
  • chevron_right1. Stiláris követelmények
    • chevron_right1.1.1.1. Elméletről elméletre
      • 1.1.1.1.1. Genera dicendi
      • 1.1.1.1.2. Argutia és popularitas
    • 1.1.1.2. Az „igaz magyar módon való szóllás”
    • chevron_right1.1.1.3. „A’ magyar nyelvnek tulajdonságátul […] nem messze távoztunk”
      • chevron_right1.1.1.3.1. Stílus és tartalom
        • 1.1.1.3.1.1. Stílus és tartalom egyenrangú
        • 1.1.1.3.1.2. A tartalom fontosabb, mint a stílus
        • 1.1.1.3.1.3. A stílus fontosabb, mint a tartalom
      • chevron_right1.1.1.3.2. Az „együgyüektől” a „tudósokig”
        • 1.1.1.3.2.1. „Az igasság egyigyü beszédben szokott járni”
        • 1.1.1.3.2.2. „Az egy-ügyű kösségnek szava jarasa”
        • 1.1.1.3.2.3. „Úri és városi rendek”
    • 1.1.1.4. A stílus (és) az ember
    • 1.1.1.5. Összegzés
  • chevron_right2. A fordításirodalom kérdései
    • chevron_right2.1.1.1. „A’ nyelvnek külömbsége a’ dolgot külömbé nem tészi”
      • 2.1.1.1.1. Az eredetiség
      • 2.1.1.1.2. Viszony más nemzetekhez
      • 2.1.1.1.3. A nemzet felemeléséért
    • chevron_right2.1.1.2. „Ugyan szükséges-is volt erre nézve ily könyvet valaha magyari nyelven irni”
      • 2.1.1.2.1. Vallási szükségletek
      • 2.1.1.2.2. Magyar könyvre magyar könyvvel
      • 2.1.1.2.3. Jog, politika, természettudomány, históriák
    • chevron_right2.1.1.3. „Hogy az forditásnak […] folyasat […] emlekezetben hagyhassam”
      • 2.1.1.3.1. Filológiai pontosság
      • 2.1.1.3.2. Átdolgozások
      • 2.1.1.3.3. Fordítástechnikai problémák
    • chevron_right2.1.1.4. „Serkennyetek-fel azért, tudósok […]”
      • 2.1.1.4.1. Irigyek és gonoszok
      • 2.1.1.4.2. A régiek emlékezete
      • 2.1.1.4.3. Fordítók és fordítottak
    • 2.5.1.1.5. ÖSSZEGZÉS
• Többször hivatkozott források, szakirodalom
• A kötet szerzőjének a témához kapcsolódó publikációi (1978–1998)
• Rövidítések
• Függelék
• Névmutató

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//