Tóth József (szerk.): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási módszerek a humán tudományok területén
›
5. Társadalom és oktatás kapcsolódásai
›
Kinek az asztala? Fenntarthatóságra nevelés minden tanórán. Whose ‘department’ it is? Education for sustainability in every classroom • Szűcs Attila
›
2. A fenntarthatóságra nevelésig vezető út

2. A fenntarthatóságra nevelésig vezető út

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 20. század utolsó harmadára a globálisan tapasztalható, antropogén eredetű környezeti károkozás következményeképpen az ENSZ globális környezetvédelmet célzó aktivitása fokozódott (Havas, 2001). Az 1972-es stockholmi ENSZ-konferencia a környezeti problémák számbavétele mellett a környezeti nevelés szükségességét emelte ki. A 1975-ös Belgrádi Környezeti Nevelési Műhely volt, amely a területen a tudatosság, az ismeretek, az attitűdök, a készségek és a személyes részvétel alapvető fontosságát állapította meg. Az UNESCO 1977-es, Környezeti Nevelési Kormányközi Konferenciájának fontos tanulsága a környezetvédelem és a környezeti nevelés összefogásának szükségessége volt. Az ekkor kiadott záródokumentum, a Tbiliszi Nyilatkozat máig a környezeti nevelés alapvetése. (Victor, Albert, 2000)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ENSZ 1992-es Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Konferenciáján elfogadott Feladatok a 21. századra című dokumentum szerint az oktatás „alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés előmozdításához”. (Havas, 2002: 17)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globális környezeti törekvések mellett az európai környezetvédelmi politika a kontinens környezeti nevelési törekvéseinek együttműködését és hálózatosodását tűzte ki célul. Ennek egyik legjelentősebb színterévé az OECD ENSI szervezetében zajló együttműködések váltak. Az általuk kiadott jelentések kitérnek a pedagógusképzés, az egész iskolarendszeren kívüli környezeti tanulás területére, és a rendszerszerűség megteremtését a közoktatás fő céljai közé sorolta. A szervezet 1996-os, a magyarországi környezeti nevelést bemutató jelentése, valamint javaslatai máig érezhető hatással bírnak a köznevelésben, végső soron a magyarországi ökoiskola-hálózat alapjait vetették meg. (Varga, 2018)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az európai nemzeti környezeti nevelési törekvések minden országban sajátos jellemzőket mutatnak. Saly (2014) szerint, bár minden EU-s tagország esetében vannak a fenntarthatóság pedagógiáját meghatározó szövegrészek, fejezetek, nincs egységes gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a környezeti nevelés önálló tantárgy legyen-e, vagy sem. Az államok többségében valamennyi tantárgyba beépítik a környezeti nevelés célkitűzéseit és követelményeit, továbbá nagy hangsúlyt fordítanak a tanórán kívüli, szabad levegős tevékenységekre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első Nemzeti alaptanterv 1995-ös bevezetése óta (Nat1995) a környezeti nevelés alapelvei minden pedagógus számára kötelező elemként jelennek meg. A Nat1995 ma is korszerű, önálló kereszttantervi fejezete a műveltségterületek közötti közös tartalmi követelményeként jeleníti meg a környezeti nevelés célját, főbb területeit és tanulási módszereit. A műveltségi területek oktatásának közös követelményei fejezetben fogalmazottak ma is érvényes célokat fogalmaznak meg: „a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor az OECD-ENSI vizsgálatának tantárgyi tanulásra vonatkozó megállapításai sajnos a mai napig érvényben vannak: „A hazai érettségi követelmények, az egyes tantárgyak követelményei sok környezeti nevelési tartalmat hordoznak, ám ez nem összehangolt, nem rendszerszerű. Hiányos e téren a humán tárgyak köre, ahol a fenntarthatóság pedagógiai céljai, a környezeti polgárrá nevelés követelményei kezdetlegesek, hiányosak és szétaprózottak.” (Havas, 2009)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fenti megállapításokat a Phare G151 programja keretein belül, 1992-ben A környezeti oktatás és képzés lezárult vizsgálat már korábban is rögzítette. Megállapítása szerint, a közoktatásban a környezetvédelmi ismereteket a biológia, a földrajz és a technika tantárgy hordozza, bár a környezeti ismereteket leghatékonyabban a közismereti tárgyakba beépítve lehetne megtanítani. Hiányzik továbbá az óvodai és az iskolai környezeti nevelés összhangja. (Havas, 1996)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1994–1997 között zajló OTKA-kutatássorozat a hazai környezeti nevelés gyakorlatának feltárására irányult. Megállapították, hogy az iskolák többségében nem mutatható ki szervezett környezeti nevelési aktivitás, a témában a pedagógusok között értelmezési zűrzavar uralkodik, továbbá a környezeti fenntarthatóság sajátos pedagógiája nehezen illeszthető a tantárgyközpontú oktatási rendszerbe. Környezeti neveléssel a főként természettudományos szakkal rendelkező, elhivatott pedagógusok foglalkoztak, tanórán vagy tanórán kívüli tevékenységekben. Az óvodai környezeti nevelést az udvari játékkal, tanulmányi sétával azonosították. (Havas, 1996)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nemzetközi mércével is jelentős a hazai fenntarthatóságra nevelés történetében az 1998-ban megjelent Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia, mely a környezeti nevelést az egész társadalomra kiterjesztendő tevékenységnek tekinti – így az intézményesített oktatás mellett kiemeli az állampolgárok, közösségek, a sajtó, a felnőttoktatás, a munka világa, a szabadidő, a hagyományok, a művészetek és a kormányzat szerepét és feladatait is. (Vásárhelyi, Victor, 1998)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2003-as közoktatási törvény az iskoláknak kötelezően előírta a környezeti nevelési program elkészítését. A Nemzeti alaptanterv következő, 2003-as módosításától kezdve (beleértve a 2007., 2012., 2020. évi módosításokat) a fenntarthatóságra, illetve környezettudatosságra nevelés kiemelt területként, kereszttantervi célként jelenik meg. Ugyanakkor az alaptanterv további személyi vagy szervezeti követelményt a mai napig nem határoz meg, így kevés kivétellel a pedagógus többletmunkájának, szervező feladatainak elismerése is pusztán erkölcsi marad. (Havas, Széplaki, Varga, 2009).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az OECD-ENSI együttműködésben a hazai kritériumrendszerének kidolgozása után 2005-ben megjelent az Ökoiskola, majd 2006-ban a Zöld Óvoda című pályázat. A magyarországi Ökoiskola és Zöld Óvoda hálózat az egész intézményes fenntarthatóságra nevelés legnagyobb hazai eredményének tekinthető. Mára több mint 1000 óvoda és 1000 iskola viseli a Zöld Óvoda és Ökoiskola, valamint Örökös Zöld Óvoda és Örökös Ökoiskola címet, és vesz részt a hálózat munkájában. 2019-ben több mint 350 000 diák, azaz a köznevelési tanulók több mint 30 százaléka Ökoiskolába járt. (Varga, 2020) Az utóbbi évek jelentős fenntarthatósági kutatási eredménye a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök kiemelkedő szintje a fenntarthatóságra neveléssel kiemelten foglalkozó iskolákban. „A fenntarthatóságra nevelési törekvésekkel összefüggésben javult a diákok környezettudatossága, jelezve a fókuszált nevelési törekvések hatékonyságát.” (Mónus, 2022. p. 23)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2011-ben megjelent Magyarország Alaptörvénye, mely meghatározza az egészséges környezet és fenntarthatóság jelentőségét: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” Továbbá: „Magyarország (…) az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) célja és alapelvei között szerepel, azt áthatja a fenntarthatóság mint társadalmi igény: „A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg.” (Nkt. 1. § (2)) A pedagógus feladatai, különös kötelességei között jelenik meg, hogy „együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat”. (Nkt. 62. § (1) e))

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Nkt. végrehajtásához kapcsolódó rendelet alapján az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket” az iskola (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 7. § (1) bm)) és a kollégium pedagógia programja határozza meg (10. § k)).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az így elvégzett munka értékelésének és ellenőrzésének helye 2015-től az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részévé vált „a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök formálásának módja” területén (22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet 9. §. (2)).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zöld óvoda és ökoiskola hálózat további működési feltételeit miniszteri hatáskörben tartja, azaz nem csökkentette a címek rangját „A miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az Erdei Iskola Program, Erdei Óvoda Program, Zöld Óvoda Program, Ökoiskola Program megvalósulását.” (32/2015. (VI. 19.) EMMI rendelet 16. §.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Nkt. végrehajtásához kapcsolódó 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet meghatározza az óvodai nevelésre vonatkoztatott tartalmakat és tevékenységeket. Az egészséges életmód alakításához kapcsolódóan feladat „a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása”. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés területén nevelési cél, hogy „rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére”. A tevékenységformákról és feladatokról szóló fejezetben A külső világ tevékeny megismerése területén kiemeli az attitűdök fontosságát: „…pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.” Végül az óvodapedagógus feladatai között konkrétan meghatározza a témához tartozó célokat: „…tegye lehetővé a gyermek számára a (…) környezet tevékeny megismerését. (…) továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.” Az óvodáskor végére meghatározott fejlődési jellemzők között is említi a környezettudatosságot: „kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eddigiekből látható, hogy az óvodai nevelés területén a korábbi évtizedek természetes, az életkori sajátosságokból adódó környezettudatossága köszön vissza. Az óvodák cím nélkül is széleskörűen biztosítják a gyermekek környezeti érdeklődésének megfelelő nevelési formákat.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave