Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések

KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK

Foltos buzogányvirág – Dieffenbachia seguine (Jacq.) Schott [1. fotó]

A növény hazája Nyugat- és Kelet-India, Közép-Amerika, trópusi Dél-Amerika. Nálunk Magyarországon cserepes növény. Élőhelyein 1-2 méter magas növény nyeles levelekkel, melyek tojásdad vagy hosszúkás tojásdad alakúak, hegyes csúcsúak, sötétzöldek, felszínükön fehér foltokkal. A hímvirágok a száron felül, a női virágok a szár alsó részén helyezkednek el. A termés narancsvörös, borsó nagyságú bogyó [Brodersen és mtsai, 1979].

Tartalmi anyagai közül az oxálsav és sói a legfontosabbak. A növény minden részében kalcium-oxalát található homok, illetve rafid formában. A friss növény kivonata 0,21% oxálsavat tartalmaz. Ezen kívül aminosavak és proteinek is előfordulnak, a friss levelekben ciánglikozid (triglohinin) is. A növény toxikus vegyületeiről ellentmondó adatok vannak az irodalomban. Egyes közlések szerint az oxálsav mellett a mechanikus sérüléseket okozó oxalátok a mérgezések okozói. A növényben az oxálsav tűkristályok ampullaszerű sejtekben fordulnak elő, melyeknek kihegyesedő végei a növény sérülésekor letörnek, és a tűkristályok rakétaszerűen kilövődnek, belefúródnak a bőrbe, mechanikus sérülést okozva, továbbá per os a száj, garat, torok nyálkahártyájába, a gégefő megduzzad, nyelési nehézségek jelentkeznek, súlyosabb esetekben a megtámadott elveszti a beszédkészségét, néha napokra is. Főleg gyermekeknél ezekhez a tünetekhez járul hasmenés, tahikardia, hiperszaliváció. A tünetek sokszor órák alatt elmúlnak, súlyosabb esetekben ehhez napok szükségesek. A befúródott kristályok az érintett szövetek sejtjeiből hisztamint szabadítanak fel, ez okozza a gyulladást.

A növény nedve a bőrrel érintkezve ödémaképződéshez, duzzanatokhoz vezet. Amennyiben a nedv a szembe kerül, fájdalmas, égető érzés jelentkezik könnyfolyással, a szaruhártya nagy mennyiségű oxalátkristályt raktároz a felső rétegekben. Ha a kristályok leoldódnak (néhány óra, esetleg 1-2 nap), a tünetek megszűnnek.

Ha a növény nedve a bőrrel érintkezik, ödémaképződés és bőrduzzanatok léphetnek fel. LD50 a növény frissen kipréselt nedvéből per os patkánykísérletekben 160 ml/kg testsúly. A népgyógyászatban a növényt számtalan indikációs területen alkalmazták, többek közt afrodiziákumként, impotencia esetén, diszmenorreánál stb. Azonban a drog hatásossága ezeknél az indikációknál nem bizonyított.

Elsősegély: szén-szuszpenzió a méreganyagok megkötésére, hánytatás, szemsérüléseknél a szem alapos kiöblítése, tetanusz profilaxis. A gyulladt nyálkahártyák bevonása mucilaginozumokkal.

A növényt a XVII. sz.-ban kínvallatásra alkalmazták Nyugat-Indiában és alkalmilag nem kívánatos tanuk elhallgattatására is. Egyes állatokon végzett kísérletek szerint a szemsérülések gyógyulása elősegíthető 1%-os etilmorfin oldattal, mely javítja a szaruhártya permabilitását, a 2%-os EDTA pedig szemkenőcsként alkalmazva segít a kalcium-oxalát kristályok feloldásában.

Hasonló mérgezési tüneteket okoznak a szobanövények közül a flamingóvirág-félék (Anthurium-fajok), Philodendronok, Monstera deliciosa Liebm. stb. [Ayres jr., Ayres 1958].

A nálunk vadon előforduló növények közül a kontyvirág (Arum maculatum L.), a sárkánygyökér (Calla palustris L.), a Rumex-fajok, valamint termesztett növények közül a kerti rebarbara tartalmaznak oxálsavat, illetve oxálsavas sókat.

Kontyvirág – Arum maculatum L.

Évelő, nyirkos lomberdőkben előforduló növény, hosszúnyelű, dárda vagy nyíl alakú hegyes végű fénylő sötétzöld levelekkel, melyeken barna vagy vörösesbarna foltok láthatók. A torzsavirágzatot csuklyaszerű zöld buroklevél veszi körül. Termése a torzsagerincen sűrűn álló skarlátvörös bogyókból áll, melyek édes ízűek és a mérgezést főleg ezek okozzák.

Toxikus vegyületei alig ismertek, egyes adatok alkaloidok, szaponinok és ún. csípős anyagok jelenlétét is feltételezik, azonban a mérgezések jelentős részét a szabad oxálsav és oxálsavas sók okozzák. Az oldható oxalátok mennyisége az éretlen termésekben 0,4%, érettekben 0,28%. Különösen a gyermekek veszélyeztetettek.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_225/#m1345mnnm_225 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_225/#m1345mnnm_225)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_225/#m1345mnnm_225)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Kontyvirág

A kiváltott tünetek közé tartozik külsőleg a bőrirritáció következtében létrejött bőrgyulladás. A termések elfogyasztása után égető érzés a száj, torok nyálkahártyáján, rekedtség, nyálfolyás, sőt hányás is jelentkezik, majd gyomor- és bélgyulladás, felszívódva központi idegrendszeri izgalom, majd bénulás. A szívműködés gyorsul, szédülés, görcsök lépnek fel, a halál oka légzésbénulás.

Az állatok közül a szarvasmarhák mérgeződhetnek főleg tavasszal, amikor a legelőkön kevés ehető növényt találnak. Az állatok mérgezési tünetei általános gyengeségben, mozgási zavarokban, a bélperisztaltika bénulásában jelentkeznek, valamint egyes szervek patológiai változásaiban (nyálkahártyák hiperémiája, vérzések, vesegyulladás) [Kanngieser, 1916].

Sárkánygyökér – Calla palustris L.

Lágyszárú, mocsaras területeket kedvelő növény. Gyökértörzse kúszó, a csúcsánál növekedni képes, míg a másik vége elhal. Gyökértörzséből nőnek ki a tőlevelek és a virágkocsány. Levelei szív alakúak, épszélűek, a lemez fénylő zöld színű. Apró zöld virágai torzsavirágzatot alkotnak, melyet kívül zöld, belül fehér fellevél vesz körül. Termése csoportos korallpi ros bogyó, melyek nyáron érnek be. A mérgező vegyületeket a növény minden része tartalmazza, de a termések okozzák feltűnő színükkel és savanykás ízükkel a legtöbb mérgezést. A méreganyagok feltehetően alkaloidszerű, csípős ízű vegyületek (aroin). Ha a növényeket felaprítják, mossák és szárítják, hő hatására a mérgező anyag hatástalanná válik, így a gyökértörzsből előállított lisztet Lappföldön kenyérsütésre használják. A növény gyökértörzsét és leveleit összevágva takarmányként használják sertések részére, mert ezek az állatok kevésbé érzékenyek az irritációra. A méreganyagokon kívül a növény polifenolokat és leukociánokat is tartalmaz. A gyökértörzs kalcium-oxalát rafid-tartalmú.

A kalcium-oxalát kristálytűk bőr-, illetve nyálkahártyaingerlők. A bőr megvörösödik, megduzzad, egyes esetekben hólyag is képződik. Per os szájnyálkahártya-gyulladás, hányinger, napokig tartó beszédvesztés, gyomor-, bélgyulladás lép fel. Nagyobb mennyiség szervezetbe jutásakor a méreganyagok felszívódnak. Megfigyelések szerint központi idegrendszeri izgalom, szédülés, görcsök lépnek fel, öntudatvesztés mellett. A terápia megegyezik a már ismertetettekkel.

Mezei sóska – Rumex acetosa L.

Egész Európában, így nálunk is honos 30 – 100 cm magas növény, szára felegyenesedő, levelei nyíl alakúak, kissé húsosak, épszélűek, az alsók nyelesek, a felsők rövidebb nyelűek, erősen savas ízűek. A virágok bugában állnak, a szirom halványzöld, széle vöröses, a termés szív alakú.

Tartalmi anyagai: oxálsav, kalcium-oxalát, 7–15% tannin, flavonoidok (kvercitrin, vitexin), kumarinok, kovasav. Mérgező anyagai az oxálsav és oxalátok. Az oxálsav a kalciumot kivonja a vérből és a vesetubulusokban kalcium-oxalát kristályok válnak ki. Az oxalátkristályok izgatják a gyomor nyálkahártyáját, heves hányás és hasmenés lép fel. Súlyosabb esetekben a szívizom munkájának csökkenéséből fakadó keringési elégtelenség jelentkezik, izomgörcsök. Urémia és anuria is felléphet.

Elsősegély: az oxálsav lekötése kalcium adásával, gyomormosás, a diurézis növelése bő folyadékbevitellel.

Juhsóska – Rumex acetosella L.

Kisebb növény, kicsiny lándzsás, illetve szálas levelekkel, melyek sokszor vörösen futtatottak. Bugavirágzat.

Tartalmi anyagai: oxálsav, kálium és kalcium-oxalát kristályok, borkősav, C-vitamin, antrakinon-származékok. Nagyobb mennyiség fogyasztása elsősorban állatoknál okoz mérgezést hasmenéssel, gyomorpanaszokkal.

Elsősegély: mint a mezei sóskánál.

Rebarbara – Rheum-fajok

Antraglikozidok, tannoglikozidok mellett oxálsavat, illetve oxalátokat tartalmaznak. Így a gyógyászatban alkalmazott Rheum palmatum L., Rheum officinale Baill., valamint a hullámoslevelű rebarbara, a Rheum rhabarbarum L., melynek földfeletti részeiben jelentős mennyiségű oxálsav, kalcium és magnézium-oxalát található. Ezért pl. a rebarbara levélnyelének fogyasztása különösen gyerekeknél gyakran okoz mérgezést. Az oxálsav a kalciumionok elvonásával nemcsak a szervezetben okoz súlyos tüneteket (lásd előbb), hanem mint kalcium-oxalát kiválik a vesetubulusokban, mely különösen kisgyereknél komoly vesekárosodással jár. Az étkezési rebarbara oxálsavtartalma: 0,3–0,7%.

Elsősegély: az oxálsav lekötése kalcium adásával, gyomormosás, a diurézis növelése bő folyadékbevitellel.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero