3.2.3.3. Furanokumarinok

A furanokumarinok bizonyos családokban szinte mindig előfordulnak, így az Apiaceae, Rutaceae, Moraceae, illetve Fabaceae családokban. Fotoszenzibilálók. Kumarin- vagy hidroxikumarin-származékok 6,7– vagy 7,8– állásban kapcsolódó furángyűrűvel. Az előbbi lineáris, illetve pszoralén-típus, az utóbbi angelicin, anguláris típus (6. képlet) [Fahr, 1982].

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_316/#m1345mnnm_316 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_316/#m1345mnnm_316)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_316/#m1345mnnm_316)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6. képlet

 

A furanokumarinok többnyire szabadon, ritkábban glikozidos kötésben fordulnak elő. Kiválasztójáratokban, mirigyszőrökben, illetve a levél epidermiszében raktározódnak. A lineáris vegyületek fotoszenzibiláló hatásuk következtében toxikusak. Fényhatásra bőrgyulladás keletkezik, hólyagképződéssel, duzzadással, erős pigmentálódással és viszketéssel. A bőrgyulladás hónapokig is eltarthat, nedvesség hatására a tünetek még intezívebben fejlődnek ki, néhány furanokumarin enyhe mutagén vagy antivirális hatást mutat csekély toxicitással [Ceska és mtsai, 1987].

 

Medvetalp – Heracleum sphondylium L. [5. fotó]

Tipikus fotoszenzibiláló hatású növények a Heracleum-fajok.

A medvetalp gyűjtőnév, mely alfajokat és változatokat is magában foglal. A nyirkos erdőket, legelőket kedveli. 50–100 cm magas lágyszárú növény szárnyasan szeldelt levelekkel, összetett ernyős virágzattal. Az egyes virágok fehér színűek. A fotoszenzibiláló vegyületeket főleg a szár tartalmazza (xantotoxin, bergaptén, imperatorin). A termésekben kiválasztó járatokban találhatók. Szinte a növény minden része illóolajat tartalmaz [Weimark, Nilsson, 1980].

A bőrrel érintkezve fotodermatitiszt okoz, a már leírt tünetekkel. A pigmentálódás a bőrön hosszú ideig megmarad. A toxikus hatás a furanokumarin furán, illetve lakton kettős kötésének a DNS pirimidin részéhez történő fotoaddicióján alapszik ciklobután-származék formájában. Fotokémiai reakció létrejöttét észlelték furanokumarinok és proteinek, illetve aminosavak közt is. Legerősebb hatású a bergaptén, utána a pimpinellin, anglicin és szfondin következik. Szerkezetileg a lineáris furanokumarinok erősebb fototoxikus reakciót mutatnak, mint az anguláris kötésűek.

 

Óriás medvetalp – Heracleum mantegazzianum Sorm et Lev.

Közép-Európában, nálunk is dísznövényként ismert. A növény a 3 m magasságot is eléri, levelei hármasan szeldeltek. Virágzata dús ernyő, az egyes virágok színe fehér vagy halványrózsaszín, a terméseken az olajjáratok jelentősen kiemelkednek. A növény minden része furanokumarin-tartalmú (angelicin, bergaptén, imperatorin stb.). Legtöbbet a termés tartalmaz (3,28%). Illóolajat is elsősorban a termés tartalmaz. A furanokumarinok által kiváltott bőrgyulladás súlyos, 24 óra múlva az érintkezési helyen vörös pigmentálódás, 3 nap múlva eritéma jelentkezik hólyagképződéssel. A növény súlyosabb mérgezést okoz, mint az előbb említett faj. A furanokumarinok főzéskor nem bomlanak.

Fotoszenzibiláló vegyületek fordulnak elő az Ammi majus L.-ben, Angelica-fajokban, lestyánfűben, paszternákban stb. A zeller védekezésül termeli ezeket a vegyületeket, amikor egy gomba, a Sclerotinia sclerotiorum megtámadja [Uecker és mtsai, 1991]. Az állatok is bőrgyulladást kaphatnak az említett vegyületektől.

Elsősegély: a bőr szappanos-vizes lemosása után kortikoidtartalmú kenőcsökkel történő kezelés. A hólyagok maguktól is beszáradnak, de a bőr egészséges állapotának visszanyeréséhez hosszabb idő szükséges.

 

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//