Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések

3.2.4.1. Antrakinonok

Kutyabenge – Frangula alnus Mill.

1–3 m magas fa, ágai vékonyak, a váltakozó állású levelek ellipszis, illetve széles ellipszis alakúak, nyélre keskenyedők. A virágok 2–10 virágú ernyőt képeznek, zöldesfehérek, a csonthéjas bogyótermés eleinte zöld, később vörös, majd kékesfekete, 2-3 magvú. A friss kéregben főleg glikozidkötésű antronszármazékok találhatók. Hasonló vegyületek fordulnak elő a termésekben is, melyek éréskor antrakinon-származékokká alakulnak. A kéreg raktározásakor a redukált vegyületek oxidált formává alakulnak át. A friss kéregnél az akut mérgezés tünetei hányingerrel, hányással, hasmenéssel járnak.

Krónikus toxicitás: súlyos elektrolit- és vízveszteséggel jár, K+-hiánnyal, izomgyengeséggel, reflextevékenység gyengülésével. Kardiovaszkuláris zavarok jelentkeznek, vesetubulusok károsodása, fokozott hajlam a vesegyulladásra. LD50 érték emodinnál (antrakinonszármazék) egereken ip. 35 mg/kg testsúly.

Elsősegély: hasmenésnél bőséges folyadék-utánpótlás.

Varjútövis – Rhamnus cathartica L.

2-3 m magas fa, melynek ágai keresztben átellenesek, tövisekben végződnek, levelei ugyancsak keresztben átellenesek, a levélszél finoman fűrészes. A virágok bogernyőben állnak, a bogyótermés borsó nagyságú, kezdetben zöld, később fekete. A termés toxikus vegyületei főleg antronszármazékok. Az éretlen bogyók elfogyasztása után a gyomor-bélnyálkahártya-izgató hatás következményeként hányás, hasmenés, veseizgató hatás tapasztalható.

Elsősegély: a fellépő tüneteknél bőséges folyadék fogyasztás. Tej itatása, zabnyák a gyulladást mérsékli, aktív szén szuszpenzió a gyomorba kerülő toxikus vegyületeket megköti.

Rheum-fajok

Antracénszármazékok a rebarbara (Rheum) fajokban is előfordulnak. Ezek a Rheum palmatum L. var. tanguticum Maxim, a Rheum rhabarbarum L., melynek levélnyelét főleg tavasszal kompótként fogyasztják. A Rheum palmatum L. var. tanguticum Maxim mellett a gyógyászatban a Rheum officinale Baill.-t (orvosi rebarbara) is alkalmazzák, továbbá a Rheum rhaponticum L.-t.

A Rheum-fajok évelő növények, vastag, fásodott gyökérrel, hosszúnyelű nagy levelekkel, melyek alapjukon csőszerűek. A virágzat buga, az egyes virágok sárgásfehérek. A Rheum palmatum L. var. tanguticum Maxim (kínai rebarbara) levelei tenyeresen osztottak, szíves vállúak. A Rheum rhabarbarum L. (hullámos vagy étkezési rebarbara) levelei szélükön hullámosak, mindkét oldalon szürkészöldek. A Rheum rhaponticum L. (közönséges rebarbara) kereklevelű, felül kopasz, alul rövidszőrű.

A felsorolt növényeknek főleg a gyökerét alkalmazzák, de a Rheum rhabarbarum L. (hullámoslevelű rebarbara) friss levélnyele az, melyet kompót, lekvár, zselé és szörpök készítésére használnak. Utóbbi esetben mérgezést nem észleltek, de a friss rebarbaralevelek fogyasztásakor, melyet főzelék céljából a két világháború alatt használtak, több olyan esetet ismertettek, melyek hányással, görcsökkel, keringési kollapszussal és az ehhez kapcsolódó máj- és vesekárosodással jártak [Streicher, 1964]. A tünetek azonban az oxálsav-mérgezéshez hasonlítanak, és feltehetőleg nem az antranoidok okozták. A Rheum rhaponticum L. gyökerében az antranoidokon kívül elsősorban stilbénszármazékok találhatók, melyeknek rákkeltő, mutagén és teratogén hatást tulajdonítottak, tehát a drog alkalmazása rizikót jelenthet annak ellenére, hogy újabb vizsgálatok ezzel kapcsolatban nincsenek.

A Rheum officinale Baill. és a Rheum palmatum L. var. tanguticum Maxim gyökerei antranoid-keveréken kívül¸ melynek 60–80%-a antrakinon glikozid, stilbéneket, naftolszármazékokat, cserzőanyagokat is tartalmaznak. Akut toxicitással kapcsolatos adatok leírása nem szerepel az irodalomban. Túladagolás következménye lehet azonban víz- és elektrolitveszteség, melynek következménye a szív- és vesefunkciók zavarai, továbbá keringési problémák. Krónikus toxicitással kapcsolatos adatokról komolyabb tanulmányok nincsenek az irodalomban. Azonban más antranoid-drogoknál leírtak feltehetőleg érintik ezt a drogot is, így a pseudomelanosis coli; víz és elektrolit – többek közt K+-veszteség, albuminúria, hematúria, K+-veszteség következtében szívfunkciós zavarok, izomgyengeség, bélrenyheség fordulhat elő. Akut mérgezésnél elsősegély nyújtásnál az elektrolit- és vízveszteség pótlása a fontos.

Polygonum-fajok

A Polygonum-fajok között antracéntartalmú és antracénmentes fajok vannak. Így pl. a sövény-keserűfű, a Polygonum dumetorum L. (syn. Fallopia dumetorum), valamint a Polygonum aviculare L. (madárkeserűfű) gyakoribb előfordulású. Utóbbinak levelei lándzsásak, a virágzat ernyős, a virágok zöldesfehérek vagy rózsaszínűek. A levelek és földbeni szervek tartalmaznak antrakinon-vegyületeket, de mennyiségük csekély, komoly mérgezés nem fordult elő.

Gyerekeknél néhány esetben enyhe gasztrointesztinális panaszokat észleltek a levelek rágása következtében és a húgyutak enyhe ingerlését.

Rumex-fajok

A Rumex-fajok (lórom-félék) változó mennyiségben tartalmaznak antrakinon- és antronszármazékokat. Az irodalom elsősorban a Rumex acetosa L. (mezei sóska) gyökérben említi az antrakinonokat, a Rumex acetosella L. (juhsóska) herbájában és gyökerében egyaránt vannak antrakinonok, azonban mérgezés nem ismeretes.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero