3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok

Három izoprénegységet tartalmazó vegyületek laktonkötéssel. A természetben jelenleg kb. 600 ilyen vegyületet ismernek, gyógyászatilag igen jelentősek, étvágygerjesztők, görcsoldók, gyulladásgátlók, féregűzők, epehajtók, májvédők stb. Viszonylag stabil vegyületek. Toxikológiailag az Arnica-, Helenium- és Lactuca-fajok érdemelnek említést.

 

Őszi napfényvirág – Helenium autumnale L.

Az Asteraceae család faja, kb. 80-150 cm magas, szárlevelei lándzsásak, épszélűek vagy fűrészesek. A virágok sárgák, sárgásvörösek, barnásvörösek. Nálunk dísznövényként ismerik. Hazája Észak-Amerika, kevésbé mérgező, gyomor- bélgyulladást okozhat.

A Helenium-fajok közül a Helenium autumnale L. kb. 30 különböző szeszkviterpén-laktont tartalmaz, melyek közül az irodalom a helenalint emeli ki. Allergiás tüneteket, krónikus dermatitiszt okoz a virágokkal történő érintkezés. Régebbi adatok alapján a friss növény és pollene könnyezést, náthát okoznak, erősen izgatják a nyálkahártyákat. Az állatokkal kapcsolatos a legtöbb mérgezési adat, így pl. a lovak legelés közben mérgeződnek, légzési problémákkal, erős hasmenéssel és epileptiform görcsökkel reagálnak, enyhébb esetekben hasonló tüneteket mutatnak, mint az ember, így heves könnyezés és tüsszentési inger jelentkezik.

 

Hegyi árnika – Arnica montana L.

20–50 cm magas növény, levélrozettákkal, egyszerű szárral, mely 1–3 pár tojásalakú vagy lándzsás, épszélű levelet tartalmaz és 1–5 narancsszínű fészekvirágzatot. Magasabb hegyvidékek, alpesek növénye. A növény mérgező vegyületei a helenalinszármazékok, melyek észterkötésben találhatók legtöbbször [Willuhn és mtsai 1983]. A fitoterápiában virágzatából számos készítményt állítanak elő, mely készítményeket külsőleg zúzódások, hematómák, rovarcsípések és kelések esetén alkalmaznak. A terápiás dózisnál nagyobb mennyiségben bőrgyulladás, hólyagképződés és szövetnekrózis jelentkezik.

A növény helenalinszármazékai (16. képlet) nagyobb dózisban bőr-, illetve nyálkahártya-ingerlők, ezen túlmenően légzésbénítók és ödémát váltanak ki. Egy időben belsőleg is alkalmazták, de túladagolás miatt szívaritmia lépett fel, légzési nehézségek jelentkeztek, majd ájulás. Mindezek a tünetek akkor lépnek fel, ha 27 mg/kg helenalin jut be a szervezetbe. A növénnyel történő érintkezés érzékeny egyéneknél tüsszentési ingert és könnyezést vált ki. A belsőleges alkalmazás kockázatos, ennek ellenére az Arnicae flost a német E Bizottság 1984-ben a pozitív monográfiák közé sorolta, kitérve a toxikus mellékhatásokra is [Willuhn, 1991].

Elsősegély: külsőleg hűsítő borogatások, belsőleg aktív szén szuszpenzió.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_497/#m1345mnnm_497 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_497/#m1345mnnm_497)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_497/#m1345mnnm_497)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

16. képlet: Arnica montana L. helenanolidjai (szeszkviterpén-származékok)

 

A laktucin és laktukopikrin (17. képlet) szeszkviterpén-laktonok Lactuca-fajokban előforduló vegyületek. A Lactuca virosa L. (mérges saláta) tejnedvében 3,5%-ban találjuk ezeket, ugyanakkor a Lactuca serriola L. (keszegsaláta) is tartalmazza őket, de kisebb mennyiségben.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_500/#m1345mnnm_500 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_500/#m1345mnnm_500)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_500/#m1345mnnm_500)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

17. képlet: Lactuca-fajokban előforduló szeszkviterpén-származékok

 

Mérges saláta – Lactuca virosa L. [13. fotó]

Egy- vagy kétéves növény, első évben levélrozettákat fejleszt, második évben hozza üreges szárát, melyen a levelek szórt állásúak, szárölelők, szélük ép vagy fogazott, főerük a fonákon molyhos. A virágzat sárga színű fészek, ezek a fészekvirágzatok a szár végén dús bugavirágzatot alkotnak. Az egyes virágzatokban nyelves virágok láthatók. Régen kivonatot készítettek a növényből, melyet laktukariumnak neveztek el. Mivel egységes gyártástechnológia hiányzott, előfordult, hogy túladagolás következtében mérgezések léptek fel. A készítményt köhögéscsillapításra és altatószerként használták. Mérgezések előfordultak a növény leveleinek salátaként történő használatánál is. A mérgezési tünetek émelygés, szédülés, szívtevékenység gyorsulása, szapora légzés, pupillatágulat látási zavarokkal, fülzúgás, erős felfokozott izgalmi állapot. Súlyos esetekben a halál oka légzés-, ill. szívbénulás.

A halálos dózis laktucin és laktukopikrin (17. képlet) esetén szubkután 0,5–0,6 g/kg.

Elsősegély: aktív szén adása, glaubersós hashajtás.

A mérges salátát és a belőle előállított laktukariumot régóta ismerik és alkalmazzák. Az ókori görögök a növény szárított tejnedvét az ópiummal keverték. Altató és a szexualitásra kifejtett nyugtató hatása folytán az eunuchok növényének is hívták.

Dioscorides szerint hatása altató és fájdalomcsillapító. Ezért az ópiumhoz hasonlította. Avicenna a mérges saláta magvaiból készített ópiumszerű kivonatot. Az ún. boszorkánykenőcsökben is alkalmazták; bőr és nyálkahártya-ingerlő hatásáról is írtak. 1772-ben az amerikai Kore állította elő a laktukariumot a növény tejnedvéből, melyet szedatívumként, hipnotikumként, narkotikumként, görcsöknél, köhögési ingernél, asztmánál, ideges feszültséggel járó állapotoknál és álmatlanságnál alkalmaztak. Manapság a Lactuca virosa L. készítményeit a homeopátiában alkalmazzák D4-es hígításban. Az utóbbi években számos közlemény jelent meg, melyekben a mérges saláta készítményeit lehetséges kábítószerként emlegetik. Fájdalomcsillapító hatását bizonyították. Mérgező hatásáról azonban keveset közöl az újabb irodalom [Funke és mtsai, 2001].

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//