3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok

Fő hatóanyagként előfordulnak a salamonpecsét-félékben (Polygonatum-fajok), továbbá a farkasszőlőben – Paris quadrifolia L.

 

Farkasszőlő – Paris quadrifolia L.

10–40 cm magas évelő, gyökértörzse vízszintesen kúszó, ízelt, sárgásbarna színű. Szára egyenes, kerek, nem elágazó. A szár csúcsán általában 4 (ritkábban 3, illetve 5–7) vízszintes örvben álló nyél nélküli, kihegyezett épszélű tojás vagy ellipszis, illetve lándzsa alakú levél található, hosszúságuk kb. 10 cm. A négytagú virág a szár csúcsán helyezkedik el. Lepellevelei zöldek, két körben állnak, a külsők lándzsásak, a belsők keskenyebbek. Termése kékesfekete, húsos, sokmagvú bogyó, melyeknek íze édeskés, kissé kellemetlen.

A növény szaponinanyagai toxikusak, mennyiségük szárított növényben kb. 1%. Vezető vegyülete egy pennogenintetraglikozid-származék, emellett kisebb mennyiségben egy triglikozid is előfordul (26. képlet).

A mérgezést a bogyótermések okozzák, mert gyakran összetévesztik őket az áfonya termésével. Főleg gyerekeknél írtak le toxikus tüneteket, haláleset is előfordult.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_610/#m1345mnnm_610 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_610/#m1345mnnm_610)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_610/#m1345mnnm_610)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

Farkasszölő

 

Mérgezési tünetek: az emésztőtraktus nyálkahártyáját izgatja. Felszívódás után, melyre csekély mértékben képesek, szédülést, fejfájást, hányást és bélgörcsökkel járó hasmenést észleltek.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_613/#m1345mnnm_613 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_613/#m1345mnnm_613)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_613/#m1345mnnm_613)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

26. képlet: Paris quadrifolia L. spirosztán szteroid szaponinjai

 

Elsősegély: aktív szén adása.

A növényt a homeopátiában köszvény, reuma esetén alkalmazzák.

 

Fürtös salamonpecsét – Polygonatum multiflorum (L.) All.

Árnyas lomberdők növényzetét alkotja. Lágyszárú, kb. 30–70 cm magas növény. A talajban kúszó rizómán sajátos pecsét alakú szárripacsok fordulnak elő. Levélnyél nélküli levelei két sorban váltakozva, egy síkban helyezkednek el. Alakjuk tojás vagy ellipszis. Felszínük sötétzöld, fonákuk szürkészöld. Harang alakú fehér virágai 2–5 tagú csoportokban állnak, peremük zöld színű. Termése kékesfekete bogyó. A mérgező vegyületek (szaponinok) mennyisége a gyökérben 2,5%, a levélben aránylag csekély, a magvakban magas.

A mérgezéseket a bogyók okozzák, főleg az éretlenek. Az irodalmakban említett szívhatású glikozidok jelenlétét a későbbi vizsgálati adatok nem igazolták. Feltehetőleg a szaponinok a mérgezés okozói, melyek a zöld termésekben találhatók a legnagyobb mennyiségben. A szaponinok 2 fő vegyülete a spirosztanol-szaponozid A, illetve furosztanol-szaponozid B. Mérgezési tünetek: hányás, hasmenés, átmeneti látászavarok, hallucinációk, esetleg szívritmuszavarok, ehhez járul még szédülés, nehézlégzés.

Elsősegély: aktív szén adása, nagyobb mennyiség elfogyasztása esetén gyomormosás.

A népgyógyászatban a gyökértörzset diuretikumként alkalmazták.

 

Soktérdű salamonpecsét – Polygonatum odoratum (Mill.) Druce [16. fotó]

Évelő, 15–65 cm magas növény, szára kopasz szögletes. Levelei nyél nélküliek, tojásdadok, a szár felső oldalán ferdén felfelé állnak, két sorban helyezkednek el. Fehér, harang alakú virágai a szár alsó részén egyesével, ritkán párosával állnak. A termés kékesfekete bogyó, magvai barnák. A növény minden része szteroid szaponinokat tartalmaz. A rizómából egy szaponinkeveréket izoláltak, melyben jelentős az odospirozid és polifurozid-tartalom. A magvak gazdagok szaponinokban.

A mérgezési tünetek a bogyóktól erednek, a magvak szaponinjaitól Dános (2006) szerint a bogyók elfogyasztása enyhe mérgezési tüneteket vált ki. A mérgezési tünetek és kezelésük megegyezik a Polygonatum multiflorum (L.) All.-nál leírtakkal.

A Polygonatum-fajok kivonatai állatkísérletekben enyhe kardiotonikus aktivitást mutatnak [Horak, Horakova, 1959].

 

Közönséges spárga – Asparagus officinalis L.

Egyike kedvelt zöldségnövényeinknek. Az Asparagus nemzetség egyes fajait szobanövényként ismerik, így az Asparagus setaceus (Kunth.) Jessop és az Asparagus densiflorus (Kunth.) Jessop fajokat.

Az Asparagus officinalis L. – közönséges vagy étkezési spárga, 30–100 cm magas, szára egyenes, igen sok oldalággal. Az allevelek barnás színűek. Az oldalhajtásokon egy csomóban állnak 4–15-ösével keskeny, tű alakú levélkéi.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_629/#m1345mnnm_629 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_629/#m1345mnnm_629)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_629/#m1345mnnm_629)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

27. képlet: Aszparagozid E, az Asparagus officinalis egyik furosztán szteroid szaponinja

 

A növény kétlaki, a virágok aprók, csoportosan állnak. A hím virág tölcsér alakú, fehér vagy sárgászöld színű. A női virág kisebb. A termés borsó nagyságú, vörös bogyó, 6 fekete maggal.

Az Asparagus setaceus bókoló szárú, fátyolszerű lombozatú, az Asparagus densiflorus tűszerű leveleket tartalmaz. Szobanövények, termésük piros bogyó.

Az Asparagus officinalis fiatal gyökérhajtásait étkezési célokra használják.

Az Asparagus-fajok szteroid szaponinjai furosztanol, illetve spirosztanol-glikozidok. Legismertebb vegyületei az aszparagozid A, B, D, E és G. (27. képlet).

Mérgezéseket általában az Asparagus-fajok bogyói váltanak ki. Feltehetőleg a szaponinok a mérgezők. Néhány (2–7) bogyó elfogyasztása nem okoz tüneteket. Nagyobb mennyiség hatására azonban hányás, hasmenés jelentkezik elsősorban gyermekeknél. Ezek a tünetek a szaponinok helyi izgató hatására vezethetők vissza [Frohne, Pfänder, 1997]. 139 gyerek esetén csak 10%-nál észleltek hányást, hasmenést.

A friss spárga hajtásai allergizálhatnak. Érzékeny gyermeknél bőrgyulladás, viszketés, kiütések léphetnek fel, valamint könnyezés, tüsszentési inger váltódik ki.

Elsősegély: aktív szén adása. A bőrről a nedv azonnali lemosása.

Az étkezési spárgát a vizeletkiválasztó rendszer átöblítésére használják, vesehomok, vesekő kivédésére. Létezik szirup és tea formában is.

Jó példája annak, hogy míg az Asparagus-fajok bogyói mérgezők, addig a gyökér gyógyhatású lehet.

 

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//