Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések


3.5.1. Aminosavak

Jelenleg kb. 400 biogén aminosav ismeretes, melyeknek egy része toxikus. Egyes növények magvaiban az aminosavak jelentős mennyiségben vannak jelen, a 10%-ot is meghaladhatják, különösen jellemzők a Fabaceae és Mimosaceae családra. A Fabaceae család tagjai közül a Lathyrus-fajok érdemelnek elsősorban említést, melyek többféle toxikus aminosavat tartalmaznak.
 
Lednek-fajok – Lathyrus spp.
A Lathyrus-fajok (bükkönyfélék) egyéves növények, szárnyasan összetett levelekkel, pillangós virágokkal, melyek többnyire fürtöket alkotnak. A termés hüvely. Közülük egyik legfontosabb a Lathyrus sativus L. (szegletes lednek) melyet takarmányként termesztenek, kék, rózsaszín, fehér virágú változatai ismeretesek. A szegényebb népesség Indiában magvait táplálékként fogyasztja. A magvak neurolatirogén aminosavakat tartalmaznak, így pl. magas koncentrációban homoarginint. Ha a magvakat vizes kifőzéssel nem méregtelenítik, a neurolatirizmus embereknél is betegséget okoz. Állati mérgezések gyakoriak.
A Lathyrus odoratus L. (szagos bükköny) kerti dísznövény, jellegzetes nagy tarka virágokkal. A magvaik oszteolatirogén aminosavakat tartalmaznak, így pl. β-aminopropionitrilt és γ-L-glutamin-származékát. Előfordul, hogy 70–80 mag elfogyasztása után sem lépnek fel minden esetben mérgezési tünetek. A Lathyrus-fajok aminosavainak egy része tehát neurolatirogén, más része oszteolatirogén (31. képlet).
Egy részük melegítéssel elbomlik. A neurolatirogén aminosavak idegrendszeri tüneteket okoznak, mely izomgyengeséggel jár, paralízis, sőt halál is előfordul. Elsősorban az állatok veszélyeztetettebbek járási nehézségekkel, görcsökkel járó tüneteket okoznak, embernél az idegrendszeri tünetek növekvő feledékenységben nyilvánulnak meg.
Az oszteolatirizmus a kollagén bioszintézis zavaraival jár, csonttörékenységet, deformációt, csontlágyulást okoz. Különösen a lovakat és teheneket támadja, de embereknél is jelentkezhetnek hasonló tünetek. A tünetek akkor lépnek fel, ha a Lathyrus-fajok magvait, illetve a belőlük készült lisztet hónapokon keresztül nagy tételben fogyasztják (200 g mag/naponta).
 
31. képlet: Latirogén aminosavak (Lathyrus-fajok aminosavai)
 
A neurolatirogén tünetek sokszor együtt jelentkeznek az oszteolatirizmus tüneteivel. Közép-Európában a latirizmus tüneteit ritkán észlelték, Ázsiában gyakoribb.
Elsősegély: bőséges vízitatás, aktív szén gyomorba juttatása.
 
Dúsvirágú lilaakác – Wisteria floribunda Willd. (DC.)
Toxikus aminosavak közé tartozik az L-kanavanin, mely a Fabaceae család tagjaiban nagyon elterjedt. Így pl. a Colutea arborescens L. (pukkanó dudafürt), Caragana arborescens Lam. (borsófa), a Robinia pseudoacacia L. (fehér akác), valamint főképpen a lilaakác magvaiban. Az L-kanavanin, mivel strukturálisan hasonlít az argininhez, megzavarja az argininanyagcserét, és helyette beépül a proteinekbe, ez további változásokat eredményez az enzimek szerkezetében is. A kanavanin az osztódó sejteket jobban károsítja, mint a normál sejteket, ezért mint lehetséges tumorgátló szert tartják nyilván (32. képlet).
A mérgezési tünetek az említett növények magvaival emberi szervezetben hányással, hasmenéssel járnak, mely tünetek azonban valószínűleg az egyidejűleg jelen levő lektineknek köszönhetők (lásd lektineknél).
 
32. képlet: L-kanavanin(guanidin aminosav-származék)

Mérgező növények, növényi mérgezések

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave