Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések

3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek

Humán-toxikológiailag legjelentősebbek a lektinek, melyek egyrészt glikoproteinek, másrészt oligomér peptidek. Molekulasúlyuk 30 000–300 000, szénhidrátrészük 2–50% közt van. Néhány lektin fémionokat is tartalmaz. A lektinek a Fabaceae család egyes fajaira, valamint az Euphorbiaceae (kutyatejfű-félék) családjába tartozó ricinusra jellemzők. A két legmérgezőbb protein a toxalbumin természetű ricin és abrin. Rajtuk kívül kevésbé mérgező, valódi lektinek is hozzájárulnak az, összhatáshoz. Hasonló szerkezetűek, 2 peptidláncot tartalmaznak, melyet diszulfidhíd köt össze.

A Fabaceae (babfélékben) előforduló lektinek egynémelyike kevésbé mérgező hosszabb főzés után, pl. a babfélékben levő fazin szétesik, tehát humántoxikológiai jelentősége csak a nyers, illetve kevésbé megfőtt babszemeknek van. Ezek hányást, hasmenést, kólikaszerű hasfájást válthatnak ki, súlyosabb esetekben kollapszust.

Sokkal veszélyesebbek és gyakran halált okoznak a ricinus és az olvasólián magvai.

Ricinus – Ricinus communis L. [20. fotó]

Egyéves, nálunk is termeszthető növény. Levelei karéjosak, zöld, illetve vöröses színűek, a sárga porzós és piros termős virágok a kocsányok végén együtt helyezkednek el. Termése tüskés tok, 3 maggal, melyek márványozottak, fényesek, a tarka babhoz hasonlók. A magvak hasznos anyaga zsíros olaj, mely 40–50%-ban van jelen, ricinolsav-tartalma folytán a gyógyászatban hashajtóként alkalmazzák. A magvak egyik fő tartalmi anyaga a ricin, 1 g mag 1 mg ricint tartalmaz. Orálisan a szervezetbe jutva rendkívül toxikus, mivel a gyomor-bél proteolitikus enzimjei nem bontják, és magas molekulasúlya ellenére gyorsan felszívódik [El-Badwi és mtsai, 1992; Kaszás, Papp, 1960; Knight, 1979]. A ricin nem tipikus lektin, hanem lektinszerű toxalbumin. A ricinus-magban vannak tipikus lektinek is, de ezek közel sem olyan toxikusak [Szabó, Jáky, 1983].

A mérgezési tünetek kezdetéig a lappangási idő 2–24 óra. Az első tünetek émelygés, hányás, hasmenés, alhasi fájdalmak. A súlyos vízveszteség keringési problémákhoz vezet. Súlyos esetekben ehhez járul midriazis, láz, májnekrózis és veseelégtelenség (sárgaság és vérvizelés). A halál oka légzésbénulás, vagy szívelégtelenség. Gyermekeknél 1 mag is halálos lehet, ha azt szétrágták. LD50 egerekben ip. 0,10 µg, embernél per os 1 mg/kg. Felnőttnél 8 mag halálos mérgezést okoz.

Elsősegély: aktív szén gyomorba juttatása, nyákos bevonóanyagok.

Olvasólián – Abrus precatorius L.

Levélkacsokkal kapaszkodó trópusi hüvelyes növény. Levelei szárnyasan összetettek, a hüvelytermés rekeszeiben találhatók a vérvörös magvak, melyek egyik oldalán fekete köldökfolt van.

Méreganyaga az abrin, ugyancsak toxalbumin, mint a ricin. A magvakban dúsul fel. Súlyos mérgezéseket ismertetnek a növénnyel kapcsolatban, gyermekeknél halálos mérgezésekről is tudósítanak 1-2 mag elfogyasztása után. Az abrin-intoxikáció jellegzetes tünetei hasonlítanak a ricinmérgezés tüneteihez. Heves gasztroenteritisz, majd pankreatitisz fejlődik ki, melyhez sajátos neurotoxikus hatás is járul. Súlyosabb intoxikációnál retinavérzések jelentkeznek, illetve bőrvérzések is felléphetnek [Frohne és mtsai, 1984].

Az abrin állati mérgezések okozója is lehet, pl. tyúkoknál, szarvasmarháknál, kutyáknál, kecskéknél.

Elsősegély: gyomormosás.

Elgondolkodtató tény, hogy a Caragana arborescens Lam. K. (borsófa) magvai, a Colutea arborescens L. (dudafürt) magvai, a Robina pseudoacacia L. (akác) és Wisteria sinensis (Sims.) DC. (kínai lilaakác) magvai és virágai okozta mérgezések ugyancsak toxikus lektinektől származnak.

Borsófa – Caragana arborescens Lam. K.

A Caragana arborescens Lam. K. (borsófa) 5 m magasra is megnövő cserje, melyet parkokba ültetnek dísznövényként. Hüvelytermései éréskor felnyílnak és szétszórják mérgező magvaikat, melyek kétféle lektint tartalmaznak.

Dudafürt – Colutea arborescens L.

A Colutea arborescens L. (dudafürt) 2-3 m magas. Európában így hazánkban is sokfelé termesztett 2-3 m magas bokor. A mérgező lektineket a hüvelytermés magvai tartalmazzák.

Kínai lilaakác – Wisteria sinensis Sims. [21. fotó]

A Wistaria sinensis (Sims.) (kínai lilaakác) kúszó lián, mely 20 m magasságot is elér. Fürtben álló virágai illatosak, kékesibolya színűek.

Az egész növény lektintartalmú, de mérgezést a magvak okozzák. Több esettanulmány utal arra, hogy a magvak elfogyasztása után hányinger, szédülés, fejfájás, hastáji panaszok léptek fel, sőt egy 50 éves asszonynál teljes öntudatlanság 10 mag elfogyasztása után, gyermekeknél a tünetek 5-6 mag elfogyasztása után már felléphetnek [Studer Rondeau, 1993]. Hogy a tünetek valóban a lektinektől erednek-e, bizonytalan. Valószínű, hogy más Wistariafajok (pl. japán lilaakác) is ártalmasak.

Fehér akác – Robina pseudacacia L.

20 m magasra is megnövő fa, páratlanul szárnyasan összetett levelekkel, fehér fürtös virágokkal. A termés pergamenszerű hüvely 4-10 zöld, illetve barna maggal.

A kéreg és magvak lektineket, pl. toxalbumin természetű robint tartalmaznak, a magvakban L-kanavanin aminosav is található. A robin a máj és izomsejtek glikogénháztartását zavarja. Toxicitása azonban a ricinhez és abrinhoz viszonyítva csekély. A leírt mérgezési esetek magvakról tesznek említést gyermekek esetében, akik 30 magot ettek, és gasztrointesztinális panaszokat szenvedtek el. Állatok is mérgeződhetnek, kólika, hasmenés a jellemző.

Elsősegély: aktív szén szervezetbe juttatása.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero