Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések

1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet

A növényi méreganyagok számos író fantáziáját megihlették. Kosztolányi Dezső „Mérgek litániája” c. versében (lásd következő oldalon) különböző mérgeket említ, így az atropint, nikotint stb. Shakespeare drámáiban is igen nagy szerepe van a mérgeknek. A „Rómeó és Júlia” c. színműben Júlia nadragulyából készült italt iszik, és ettől tetszhalottá válik. A hagyomány szerint Rómeó a kriptában sisakvirág-kivonattal mérgezte meg magát. Hamlet atyjának fülébe beléndek kivonatát csepegtetik, ez felszívódva okozta a halálát. A „Macbeth”-ben említett boszorkányfőzetet farkasfognak nevezik, mert farkasölő sisakvirágot tartalmaz, mely név onnan ered, hogy a növény kivonatába mártott nyíllal öltek. A monda szerint Medea Theseust aconitum-kivonattal akarta megmérgezni. Az ún. repülő-, illetve boszorkánykenőcsök, illetve balzsamok összetevői között a maszlagos nadragulya szinte mindig szerepel [Kraft, 1996]. Boszorkánykenőcsökről olvashatunk Herczeg Ferenc „Tűz a pusztában” c. kisregényében.

Az emberiség ősidők óta használja a növényeket részben élelmezési, részben gyógyászati célokra, keresés közben nagyon sokszor mérgező növényekre is bukkantak, s ezeket elkülönítették a hasznos növényektől. A prehisztorikus korok emberei nyílvégeiket kenték be farkasölő sisakvirág-kivonattal, mikor vadászni mentek. Sok kísérletet folytatott a pergamoni király, Attalos III. Philometor, továbbá Mithridates Eupator pontuszi király a különböző méreganyagokkal és ellenmérgekkel. Kleopátra egyiptomi királynő számos méreganyagot próbált ki rabszolgákon. Hírhedt méregkeverő volt Lokuszta, aki Néró császár kegyeltje volt, számára gyártotta a különböző mérgeket. Maga Néró a lakomáin résztvevők torkát méregbe mártott tollal csiklandozta, így mérgezve őket. Lokuszta a mérgeket többnyire levesbe főzte. Hadrianus császár feleségét növényi mérgekkel próbálta megölni. Marcus Aurelianus felesége a császár fogadott testvérét ölte meg így, fiát pedig saját felesége borban kivont méreggel tette el láb alól [Stájer, 2003].

Az ókorban növényi mérgeket alkalmaztak kivégzési eszközül is. Így mérgezték meg Szókratészt a bürökpohárral.

A középkorban a növényi mérgek mellett az ásványi anyagoké volt a főszerep, köztük az arzén okozta mérgezések vezettek.

Egyik középkori tudósunk, Porta egy olyan méreg összetételét ismertette, mely maszlagot, nadragulyát és ópiumot tartalmazott büröklében áztatva. A középkor híres méregkeverői a Borgiák voltak. Különösen hírhedt volt a Borgia-pápa és törvénytelen fia, Cesare. Lukrecia Borgiával kapcsolatban sok volt a találgatás, de kevesebb mérgezésnek volt okozója, mint az előző két Borgia. A család olasz kémikust foglalkoztatott, aki a növényi mérgek közül bürökkel, sisakvirággal, beléndekkel, tiszafával és mákkal kísérletezett.

A 15. és 17. században Francia- és Olaszországban igen elterjedtek azok a politikai gyilkosságok, melyeket mérgekkel hajtottak végre. XIV. Lajos rendeletet adott ki a gyilkosságok megelőzésére, melyben az áll, hogy az akkori gyógyszertáraknak tilos veszélyes anyagokat kiadni. A rendeletet kijátszani azonban könnyű volt, mert patkányirtás céljaira a mérgek többségét kiadhatták. A mérgek bevitelét művészi tökélyre fejlesztették kozmetikumok, szappanok formájában stb. Az ún. sikerpor sisakvirágot, belladonnalevelet és ópiumot tartalmazott.

Olaszországban La Toffana asszony dolgozott a mérgekkel, folytatván a tradíciót az Aqua Toffana készítésével, mely többféle méreganyagot tartalmazott.

Angliában kevéssé terjedt el a méregkeverés, mert VIII. Henrik rendeletet hozott, hogy aki megmérgez valakit, azt elevenen főzzék meg, ez később akasztásra, illetve megégetésre módosult.

Érdekes és jellegzetes mérgezési eseteket ír le Agatha Christi regényeiben, akit a toxikológia zsonglőréként is emlegetnek [Stájer 2003].

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ:

Mérgek litániája

Mind szeretem. A titkos zűrzavarban

csendben susognak hozzám, mint a

sír. Oly egyszerűen, gazdagon,

ragyogva, akár a gyémánt, a rubin s

zafír.

Az ópium volt az első ideálom, az

álom, az én altató arám; csak rám

lehell és az enyém, mi drága,

enyém lesz Kína, Tibet és Japán.

Lihegve néztem ódon patikában

az atropin megcsillanó levét. Bús

kedvesünk szemébe álmokat lop,

s sötét szeme az éjnél feketébb.

Szeretem a tápláló s gyilkos

arzént, mert vézna arcunk tőle

gömbölyül, és éltető rózsás

lehelletére az élet és a halál

leng körül.

Fejfájasztó homályos délutánon az

antipyrin-hez esedezünk. Egy perc

s fejünk a semmiségbe törpül, és

óriási lesz pici kezünk.

A koffein komoly, nyugodt

barátunk, mélységek kútja,

bölcsek itala. A veronál vén

gyermekek dadája, a morfium az

örök éjszaka.

A nikotin zavart

füstfellegében keleti lázak

fátyola remeg. Az alkohol

gyógyítja életünket, ezt a

fekélyes, óriás sebet.

Hogy integetnek, hívnak és

üzennek, ha bánatoktól bong a

beteg éj: az éjjeliszekrényünkön

alusznak, és hallgatásuk is

zokog, zenél.

Simák, szelídek s szörnyű gyilkosok

mind, olyan kicsik és mégis oly

nagyok. Oly mozdulatlanok. S fakó

ölükben egy túlvilági lángvihar

ragyog.

Mind szeretem. És ők is mind

szeretnek. Komor nevük imába

foglalom. Rettegve, félve rejtem el a

titkuk, mint átkomat és örök

bánatom.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero