3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok

A pirrolizidin-alkaloid tartalmú növények egyre inkább az érdeklődés homlokterében állnak, mert néhány a fitoterápiában gyakran alkalmazott drog súlyos mellékhatását okozhatják, mert egy részük hepatotoxikus.

A pirrolizidin-alkaloidok necinbázisok necinsavas észterei (43. képlet). A necinsavak alifás mono-, illetve dikarbonsavak. A növényekben N-oxid formájában találhatók. A hepatotoxikus hatáson kívül karcinogén, teratogén és mutagén hatásokkal is rendelkezhetnek. Az alkaloidok toxikus volta bizonyos strukturális formákhoz kötött. Így a necinrészben 1 db kettős kötés jelenléte, valamint a pirrolizidinváz mindkét hidroxilcsoportjának észterezése szükséges, melyből 11–14 atomos gyűrűrendszer alakul ki. Orálisan gyorsan felszívódnak.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_990/#m1345mnnm_990 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_990/#m1345mnnm_990)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_990/#m1345mnnm_990)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

43. képlet: Necin-alkaloidok (pirrolizidin-szákmazékok)

 

A renális kiválasztás miatt vesegyulladás, vese- és hólyagtumor is felléphet. A pirrolizidinalkaloidok közül humántoxikológiai szempontból az Asteraceae, illetve Boraginaceae család tagjai érdemelnek említést. Az Asteraceae család tagjai közül a Senecio-fajokat kell kiemelni.

 

Jakabnapi aggófű – Senecio jacobaea L.

Alkaloidtartalma magas (0,2–0,3%). A növény egész Európában, így hazánkban is előfordul napfényes erdőkben, erdőszéleken, nedves szántóföldeken, utak mentén. Levelei halványzöldek, az alsók lant alakúak, virágzáskor már elhalnak, a középső és felső levelek szárnyasan szeldeltek. A virágok ernyőt alkotnak, aranysárgák, a termések hosszant csíkosak. A növény főleg állati mérgezéseket okozhat, a legelő állatok tejébe átmennek a méreganyagok másodlagos mérgezést előidézve. A tehéntejben mért koncentráció 9,4–16,7 mg/l00 ml, az alkaloidok közül a jakobint azonosították. A méz is tartalmazhatja az alkaloidokat. Németországban ismertettek olyan mérgezési esetet, amikor egy antidiabetikus teakeverékben Senecio nemorensis fuchsii szerepelt [Habs és mtsai, 1982].

Kb. 100 Senecio-faj tartalmaz alkaloidokat. Ezek egy vagy többéves növények, többnyire hasogatott levelekkel és sárga virágzattal. Humán mérgezések teák alkalmazása folytán jönnek létre, melyeket asztma és diabétesz esetén használnak. Haszon-, illetve kísérleti állatok esetén hasmenést, étvágytalanságot, súlyveszteséget, bénulásokat, véres székletet, továbbá fájdalommal járó székelési és vizeletürítést észleltek. Májnekrózis, továbbá kötőszövet-burjánzás lép fel, gyakori a májvénák elzáródása. A halált a májműködés teljes leállása okozza. A kísérleti állatok közül nagyon érzékenyek a tyúkok, pulykák, pónilovak, patkányok, lovak, szarvasmarhák és Rhesus-majmok az alkaloidokra. Az alkaloid összkivonat LD50 értéke patkányoknál 140 mg/kg testsúly per os. A Senecio jacobaea L. növényt kimondottan a mérgező növények körébe sorolják.

A Senecio jacobaea L.-nél (jakabnapi aggófű) humánmérgezések esetén a mérgezési tünetek hetek, hónapok múlva jelentkeznek, nem különösen jellemzők. Étvágytalanság, teltségérzés lép fel, a test alsó részén ödémák keletkeznek, tüdőkárosodás is felléphet. Tipikus a máj megnagyobbodása, megkeményedése, végül májcirrózis.

Embernél a napi max. dózis 12 mg alkaloid, illetve 18 mg N-oxidja. A Senecio-fajok alkaloidtartalma változó: 0,3–0,4%.

Elsősegély: aktív szén adása.

Állatoknál hosszú a latenciaidő és emiatt a kezelés hatástalan.

Az Asteraceae család egyéb fajaiban (pl. Tussilago farfara L., Petasites-, illetve Echinacea-fajok) zömmel a nem toxikus alkaloidok vannak többségben, bár egyes adatok szerint a Petasites hybridus (L.) G.M. herbáját tartalmazó tea mérgezést okozott [Meyer, 1994].

 

Martilapu – Tussilago farfara L. [37. fotó]

A Tussilago farfara L. alkalmazásánál is óvatosan kell eljárni, bár az ún. köhögéscsillapító teákban az alkaloidtartalom veszélytelen. Ennek ellenére a pirrolizidin-alkaloidok (44. képlet) mennyisége a megszabott határérték alatt kell, hogy legyen, és e drogok alkalmazását 6 hétre kell korlátozni [Lüthi és mtsai, 1980, 1983].

Belsőleg a népgyógyászatban alkalmazták régebben gasztrointesztinális panaszoknál és emésztés elősegítésére. A növény leveleit salátaként is fogyasztották. A növény szára tavasszal, a levelek előtt jelenik meg. 10–30 cm hosszú pikkelylevelekkel, a szár tetején egy virágzat található. Az egyes virágok sárgák, csészéjük fehér bóbitaszőr. Levelei hosszúnyelűek, a lemez kerek vagy vese alakú, fogazott szélű. Felszíne sötétzöld, fonáka szőrös.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_1004/#m1345mnnm_1004 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1004/#m1345mnnm_1004)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1004/#m1345mnnm_1004)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

Martilapu

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_1006/#m1345mnnm_1006 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1006/#m1345mnnm_1006)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1006/#m1345mnnm_1006)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

44. képlet: Toxikus (fent) és nem toxikus (lent) pirrolizidin-alkaloidok a Tussilago farfara L.-ben

 

Pirrolizidin-alkaloidokat a Boraginaceae család képviselői is tartalmaznak, bár humántoxikológiai jelentőségük alig van. A Pulmonaria officinalis L. (pettyegetett tüdőfű) nem tartalmaz mérgező alkaloidokat.

 

Fekete nadálytő – Symphytum officinale [38. fotó]

A növény szára 30 cm–1 m magas, érdes szőrökkel borított¸ tőlevelei hosszúnyelűek, lándzsa vagy tojásdad alakúak, hullámos szélűek, hegyesek. A szárlevelek kisebbek, ülők, virágzata kunkor, 5–15 virágból áll, a párta ibolya- vagy rózsaszínű, harangformájú. A levelek alkaloidtartalma 0,02–0,18% a gyökereké 0,25–0,29%. Az alkaloidok mindegyike hepatotoxikus [Stengl és mtsai, 1982], ezért a drogok belsőleges alkalmazása tilos, külsőleges sebkezelésre alkalmazása is korlátok közé szorított. Készítményei csak intakt bőrön alkalmazhatók és csak meghatározott alkaloidtartalommal. A felhasználási idő 4–6 hétre korlátozott. A növény élettere lassan korlátozódik, mert előfordulási helye nyirkos rétek, patakpartok.

A Borago officinalis L. (borágó) leveleit régebben fűszerként alkalmazták, jelenleg magolaját krónikus ekcémánál használják, csak nyomokban tartalmaz pirrolizidin alkaloidokat. A növény 15–60 cm magas, egyéves, szára szőrös, levelei tojásdad alakúak, épszélűek, szőrösek. Virágzata forgó, a virágpárta égszínkék. Termése makkocska. Virágzatát salátaként alkalmazzák. A herbát konyhafűszerként alkalmazzák [Saller és mtsai, 1995].

A Heliotropium- és Echium-fajok a takarmányban előfordulhatnak és az állatoknál mérgezést okozhatnak.

 

Ebnyelvfű – Cynoglossum officinale L.

Érdekes, hogy a Cynoglossum officinale L. esetében állatkísérletekben antitumor aktivitást figyeltek meg [Pfister és mtsai 1992]. A herba alkaloidtartalma 1,72%, a gyökéré hasonló. A drogban a fő alkaloid régebbi adatok szerint a cinoglosszin, mely mérgező, a perifériás idegvégződéseket bénítja. Mérgező hatású vegyülete azonban szárítás hatására lecsökken, de nem teljesen.

Elsősegély: aktív szén adása.

 

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//