3.5.4.7. Terpén-alkaloidok

1. Pszeudoalkaloidok, bioszintézisükben aminosavak nem vesznek részt, mono-, szeszkviés diterpénekből képződnek.
2. Valódi alkaloidok, melyek képződésében aminosavak és terpének is részt vesznek.

 

Humán-toxikológiai szempontból kevésbé jelentősek a monoterpén-alkaloidok, melyeket pl. a Lonicera-fajok (lonc-félék) tartalmaznak.

A Lonicera xylosteum L. (ükörkelonc) kéntartalmú monoterpén-alkaloidokat tartalmaz glikozidkötésben. A mérgezést a növény bogyói okozzák.

A növény gazdagon elágazó 1-2 m magas cserje. Levelei tojásdad alakúak, épszélűek, szőrösek. A virágok a levelek hónaljában párosával helyezkednek el, fehérek vagy halványrózsaszínűek. A borsó nagyságú skarlátvörös, keserű ízű bogyók nyár végére fejlődnek ki. A mérgezési tünetek émelygéssel, hányással kezdődnek, további tünetek véres hasmenés, tachikardia, hőemelkedés. 5–30 bogyó válthat ki mérgezést. Régebbi adatok halálos mérgezésről is tudósítanak, a megelőző tünetek szívritmuszavarok, légzési problémák.

A diterpén-alkaloidokat 2 csoportban tárgyalják:

1. Nor-diterpén-vegyületek, melyek molekulájukban 19 C-atomot tartalmaznak, legtöbbjükre az észterkötés jellemző.
2. A valódi diterpénvegyületek 20 C-atomosak. Utóbbiak nem fordulnak elő észterkötésben, toxikológiailag kevésbé jelentősek.

 

A toxikológiailag jelentős nor-diterpén-alkaloidokat az Aconitum-, Delphinium- és Consolida-fajok tartalmazzák.

Az Aconitum-fajok közül legfontosabb és leggyakoribb mérgezést okozó növény az Aconitum napellus L. (kék sisakvirág), melyet Európa egyik legmérgezőbb növényének tartanak.

 

Kék sisakvirág – Aconitum napellus L.

Szubalpin növény, 0,5–1,5 m magas évelő. Gyökerei répaszerűen vastagodottak, húsosak. Szára csupasz vagy gyengén szőrös. Tenyeresen szeldeltek a levelei. A virágzat tömött fürt, az egyes virágok sisakszerűek, kék színűek. Termése tok, magvai fénylő feketék. A növényt dísznövényként is termesztik Kanadában és az USA északi államaiban. Kivonatokat készítettek, melyeket köszvény kezelésére alkalmaztak, a mérgezéseket túladagolás váltotta ki. Az akonitin (46. képlet) egyes alfajok gumójában fő alkaloid, más alfajokban a mezakonitin (46. képlet) dominál. Az akonitin nor-diterpénvegyület, a gumókban mellékalkaloidként a mezakonitin, a hipakonitin, az akonizin, neolin stb. is előfordul. Ezek a mellékalkaloidok hasonló hatásúak mint az akonitin, a hatást azonban főleg az akonitin, mezakonitin és hipakonitin adja. A diészteralkaloidok a nyálkahártyán, bőrön és gyomor-bél traktusból gyorsan és jól felszívódnak: eliminálódásuk a bélrendszeren és a vesén át történik.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_1044/#m1345mnnm_1044 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1044/#m1345mnnm_1044)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1044/#m1345mnnm_1044)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

Kék sisakvirág

 

Az Aconitum napellus L. gumóinak alkaloidtartalma 0,3–2%, a levélben 0,2–1,2%, a magvakban 0,1–1%. Az akonitin letális dózisa (LD50) egereken iv. 0,12 mg/kg testsúly, embernél 1,5–6 mg akonitin. Felnőtteknél 1-2 g sisakvirággumó halálos mérgezést okozhat. Újabban is több akonitinmérgezésről adnak hírt a toxikológiai központok, amikor is főleg a gyermekek a veszélyeztetettek. Egyes mézféleségek Aconitum-polleneket tartalmaznak, és kimutattak akonitint is bennük. A kínai és indiai gyógyászat előszeretettel alkalmaz Aconitum-készítményeket, melyek mérgezők lehetnek [Tay, 1992; Shaw és mtsai, 1999].

Az akonitin az érző- és mozgató idegvégződésekre, valamint a központi idegrendszerre gyakorol először izgató, majd bénító hatást, kisebb dózisban bradikardia, vérnyomásesés lép fel (0,01 mg /kg testsúly sc. macskán), magasabb dózisban (0,1 mg/ml) pozitív inotrop hatású, majd tachikardia, aritmia lép fel, végül szívbénulás.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_1048/#m1345mnnm_1048 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1048/#m1345mnnm_1048)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1048/#m1345mnnm_1048)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

46. képlet: Likoktonin típusú nor-diterpén-alkaloidok

 

Az akonitinmérgezés jellemző tünetei a szervezetbe jutás után kb. 10–20 perc múlva jelentkeznek. Égető érzés a szájban, bizsergés a kéz- és lábujjakban, mely később az egész testfelületre átterjed, a fájdalommal szemben érzéketlenség észlelhető, a testhőmérséklet csökken, didergés, borzongás, hideg verejtékezés jelentkezik, a végtagokat a mérgezett jéghidegnek érzi. Emellett émelygés, hányás, hasmenés, gyakori vizeletürítés. A légzés lelassul, gyengévé, szabálytalanná válik, a szívnél aritmiát és tachikardiát észleltek, a pulzus szabálytalan, a vérnyomás csökken. Látási zavarok lépnek fel és fülzúgás. A kezdeti miózis midriázisba megy át. Feltűnőek az erős fájdalmak a végtagokban. A halál a testhőmérséklet teljes leesése után kb. 6 óra múlva szív- vagy légzésbénulás következménye.

Az állatok is mérgeződhetnek, és húsuk, tejük másodlagos mérgezéseket okozhat.

Elsősegély: aktív szén gyomorba juttatása. A test melegen tartása, mesterséges lélegeztetés.

 

Farkasölő sisakvirág – Aconitum vulparia Rchb.

Hazánkban szórványosan, főleg a dunántúli sziklás erdőkben fordul elő. 60–120 cm magas növény, halványzöld szeldelt levelekkel, melyeknek a fonáka szőrös. A sárga virágok fürtben állnak, a termés tok, a magvak feketék.

Jellegzetes méreganyagokat tartalmaz [Csupor és mtsai, 2004, 2007]. A nor-diterpén-alkaloidok mennyisége 1%, főleg likakonitint és likoktonint tartalmaz. Az Aconitum variegatum L. hazánkban hasonlóan e növényhez szórványos előfordulású. Halványibolyás virágai hosszabb kocsányon helyezkednek el. Méreganyagai hasonlók.

A sisakvirágot a mérgek királynőjének nevezték (ahogy a bevezetőben is említettük), melyhez számos mítosz és legenda fűződik. Medea Theseust sisakvirág-kivonattal mérgezte meg, Néró pedig Claudiust. A hagyomány szerint Rómeó sisakvirággal mérgezte meg magát a Rómeó és Júlia drámában. Shakespeare Macbeth-jében a boszorkányok főzetét farkasfognak hívják, ez arra utal, hogy a sisakvirág-kivonatba mártott nyíl farkasölő.

Régebben sisakvirág-kivonatot tartalmazó kenőcsöket alkalmaztak reumás panaszok, lumbágó kezelésére. Jelenleg a homeopata gyógyászatban izom- és ízületi fájdalmak esetén kenőcsökben használják.

A növény erősen mérgező hatását már Dioszkorides és Plinius is említi.

 

Fekete békabogyó – Actaea spicata L.

Transz-akonitsav-tartalmú, melynek rákellenes hatást tulajdonítottak [Nikonow és mtsai, 1964]. Elterjedése hegyi erdőkre, nyirkos lomberdőkre jellemző. Szára kb. 70 cm magas, sima, fényes, 2-3 nagy levéllel borított. A levelek kétszeresen szárnyasan összetettek. A virág fehér, a szár végén vagy a levelek hónaljában fürtöket alkot. A bogyó kékesfekete fénylő, kerek.

A bogyók és magvak tartalmazzák a transz-akonitsavat, mely protoanemoninhoz hasonló vegyület. A bőrt irritálja, bőrvörösséget okoz, hólyagot húz. Belsőleg émelygést, hányást, gyomor-bélgyulladást, esetleg delírumot okoz.

Elsősegély: aktív szén szuszpenzió; a bőr alapos lemosása.

 

Mezei szarkaláb – Consolida regalis S.F. Gray. / Delphinium consolida L.

Elterjedése egész Európára jellemző. Kb. 50 cm magas növény, vékony elágazó szárú. A levelek finoman szeldeltek, a fürt kevés virágú. A virág kívül ibolyakék, belül azurkék színű. Magvai 1,4% alkaloidot tartalmaznak a virágokban, ez a mennyiség 0,4%, levelekben 0,3%, gyökerekben 0,04%. A virágok fő alkaloidja a delfinin, a magvakban domináns a likoktonin.

 

Kerti szarkaláb – Delphinium ajacis L. emend. Y. Gay. [39. fotó]

Kultúrnövény, egyéves, 30–90 cm magas, felálló szárú, levelei tenyeresen szeldeltek, az alsók hosszú nyelűek, a felsők szinte ülők. A virágok tömött bugát alkotnak, kékesibolyák, ritkábban rózsaszínűek. A növény ajacin alkaloidot tartalmaz.

 

Magas szarkaláb – Delphinium elatum L.

60-150 m magas növény, felálló, csupasz szárral. A levelek tenyeresen szeldeltek. A virágok laza fürtben állnak, végállók. Az egyes virágok ibolyaszínűek.

A növény 2,4% kurarehoz hasonló hatású alkaloidokat tartalmaz, így elatint, delfelint. Az elatin az izomtónust csökkenti, ezáltal javítja a mozgáskészséget. A delfinin, melyet a növény egyes irodalmi források szerint szintén tartalmaz, az érző és mozgató idegvégződéseket bénítja, hatása hasonló az akonitinhez. Toxikus dózisai klonikus görcsöket okoznak, a letalis dózis légzés- és szívbénulást okoz.

A Consolida, illetve Delphinium fajok elsősorban a takarmánnyal okoznak állati mérgezéseket. Különösen érintettek a szarvasmarhák, hányás, mozgászavarok, görcsök lépnek fel. Haláluk oka légzésbénulás. Humán-toxikológiai jelentőségük csekély, mert kevésbé toxikusak.

Elsősegély: aktív szén szuszpenzió.

 

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//