3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok

A korallbokor (Solanum pseudocapsicum L.) cserepes növény, fő alkaloidja a szolanokapszin szabadon található a növényben. A Solanum dulcamara L. (ebszőlő csucsor), a Solanum nigrum L. (fekete csucsor) vadon élő növények glikozidos kötésben tartalmazzák az alkaloidokat. A Solanum tuberosum L. (burgonya), Lycopersicon esculentum Mill. (paradicsom), Solanum melongena L. (tojásgyümölcs) termesztett haszonnövények. A Solanum- fajok közül a spiroszolán- és szolanidin-vázzal rendelkezők a legjelentősebbek [Ripperberger 1995] (47. képlet).

 

Ebszőlő csucsor – Solanum dulcamara L.

Évelő félcserje, szára kúszó, illetve elfekvő, 1,5–2 m hosszú. A szár alsó része fásodott, felső része lágy, szögletes, csupasz. Levelei ovális vagy tojásdad alakúak, virágai laza bogernyős virágzatot alkotnak, ibolyaszínűek, ritkábban fehér, illetve rózsaszínűek. Bogyótermése tojás alakú, éretten fénylő piros, először keserű, majd édes ízű, sok apró magot tartalmaz. A földfeletti részekben az alkaloidtartalom 0,3–3,0%, a gyökerekben 1,4%. Az érett termésekben az alkaloidok (47. képlet) lebomlanak vagy szaponinokká alakulnak. Az érett termések alkaloidmentesek.

Az alkaloidspektrum taxonoktól és ökotípusoktól függő (tomatidenol-szoladulcidin-szolaszodin-kemotípusok) (47. képlet).

Az alkaloidok mellett a növény szteroid-szaponinokat is tartalmaz. A növény szárát, illetve virágzati tengelyét (Dulcamarae stipites) drogként tartják számon, melyet krónikus bőrbetegségeknél (ekcéma) adjuvánsként alkalmaznak. Az alkaloidok mindegyike mérgező, de maga a növény és az éretlen termések kevéssé. Az alkaloidok a gyomor-bélrendszerből lassan szívódnak fel, és a vesén, továbbá a bélrendszeren keresztül gyorsan kiürülnek. A szövetekben a maximális koncentrációt 12 óra múlva érik el [Frohne, 1993].

Orálisan (legalább 25 g drog) a mérgezési tünetek a szájban, illetve torokban kaparó érzéssel kezdődnek, hányással, hasmenéssel folytatódnak, a pulzus felgyorsul, szédülés, tág pupillák, majd vesegyulladás lép fel. A központi idegrendszerre először izgató, majd bénító hatást gyakorol. A halál oka légzésbénulás. Patológiásan a bélrendszer nyálkahártyája nagy felületen károsodást mutat.

LD50 érték az egyes alkaloidok szerint változik: pl. α-szolanin 32–42 mg/kg testsúly egereken ip., szolanidin 500 mg/kg testsúly egereken ip.

A növény piros bogyói a gyerekekre ingerlőleg hatnak, és szívesen kóstolgatják. 10 bogyó már okozhat mérgezési tüneteket, a halálos dózis kb. 200 bogyó. Az adatok félérett termésekre vonatkoznak.

Elsősegély: aktív szén adása.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_1086/#m1345mnnm_1086 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1086/#m1345mnnm_1086)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1086/#m1345mnnm_1086)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

47. képlet: Solanum-alkaloidok alaptípusai

 

Fekete csucsor – Solanum nigrum L.

Egyéves, 50–60 cm magas növény, elágazó szárú. Levelei hosszas tojásdad alakúak, szélük ép. Virágai csillag alakúak, fehérek, bogernyőben állnak, termései éretten fekete bogyók, keserű ízűek. Előfordul, hogy a bogyók zöld, sárga vagy fehér színűek maradnak. A drog a herba, mely szolaszonint, szolamargint és b-szolamargint tartalmaz [Máthé és mtsai, 1979], emellett szteroid szaponinokat [Ke Hu és mtsai, 1999]. A levelek alkaloidtartalma 0–1,1%, az éretlen termésekben 0,05–1,6%. Érett termésekben nem tudtak alkaloidokat kimutatni. Az alkaloidokat kísérő szaponinok az emésztőrendszer nyálkahártyájának ingerléséhez jelentősen hozzájárulnak. A mérgezési tünetek gasztrointesztinális ingerlésben nyilvánulnak meg, hányinger, émelygés, hányás jelentkezik főleg az éretlen termések fogyasztása után.

Állati mérgezések is előfordultak, ha a növény a takarmányban megtalálható.

Újabb vizsgálatok alapján a termések hepatoprotektív aktivitásúak [Nadeem és mtsai, 2002].

Elsősegély: aktív szén adása.

 

Burgonya – Solanum tuberosum L.

Haszonnövényeink egyik legjelentősebbike. 40–70 cm magas, elágazó, lágyszárú növény. Levelei félbeszárnyaltak. A levélszárnyak ép szélűek, tojásdad alakúak, a virágok bogernyőt alkotnak, az egyes virágok fehér vagy halványibolya színűek. A termés éretten is zöld bogyó. A talajban ehető szárgumói fejlődnek, melyek ősszel érnek be.

A növény minden része alkaloidtartalmú. Szolanidin vegyületeket (47. képlet) tartalmaz. Az alkaloidtartalom klimatikus faktorokon túl a növény fejlődési állapotától függ. A levelekben júniusban a legmagasabb (0,6–1,3%). A virágok alkaloidtartalma 1,5–3,8%, a terméseké 0,3–1,0%. A csírák alkaloidtartalma magas, sötétben csírázottaknál 3,8–5,7%, világosban csírázottaknál átlagban 4,9%. Legalacsonyabb a hámozott gumókban (0,04%), a burgonya héjában 0,04–0,10%. A fényben raktározott gumók alkaloidtartalma elérheti az 1,2%-ot. Hámozás után a mechanikus sérülés, továbbá a levegő oxigénje hatására intenzív, gyors alkaloidképződés indul be, melyet a fényhatás még jobban felgyorsít. Az alkaloidtartalom 2,4–2,8-szorosára nő. Az alkaloidszintézis beindulását a zöld szín jelzi. A hámozott, több órán át fényhatásnak kitett burgonya használatát kerülni kell.

Mérgezések gyermekeknél a burgonyatermések (bogyók) elfogyasztása után figyelhetők meg elsősorban. Az alkaloidok a növényt elfogyasztó állatok tejébe is átjutnak, másodlagos mérgezéseket okozva. A tej íze ilyenkor kellemetlen, keserű, csípős. Helyesen tárolva, megfelelően elkészítve a burgonyagumó nem okozhat mérgezést. Konyhasós főzésnél az alkaloidok a vízben maradnak, 1-2 kanál ecet hatására a főzővízben a vegyületek elbomlanak. Az irodalom főleg olyan mérgezéseket emel ki, mikor a burgonyát nem csíramentesítették. Ha a gumókat mikotoxinok támadják meg, alkaloidtartalmuk megnő, ezért veszélyessé válhat fogyasztásuk. Újabban a kivonatok emlőrák sejtekre történő hatását vizsgálva in vitro eredményesnek találták [De Lorenzo Mariana és mtsai, 2001].

Humántoxikológiailag a 20–25 mg alkaloidot tartalmazó szervek elfogyasztása mondható veszélyesnek.

Mérgezési tünetek: a tápcsatorna izgatása. A bogyók elfogyasztása után néhány óra (4-19 óra) múlva égető érzés a torokban, hányás, erős hasmenés léphet fel. Fejfájást követően kábultság, verejtékezés görcsökkel, a légzés szabálytalanná válik, szívgyengeség. A halálos mérgezés ritka.

Elsősegély: aktív szén adása, gyomormosás.

 

Paradicsom – Lycopersicon esculentum Mill.

Jól ismert haszonnövény, éretten piros bogyóterméssel. A növény földfeletti részeinek alkaloidtartalma virágzáskor a legmagasabb 0,2–1,2%, a zöld terméseké 0,03%, az érett termések alkaloidmentesek. Ecetes savanyúságként eltéve, az ecetben az alkaloidok elbomlanak.

 

Tojásgyümölcs – Solanum melongena L.

A növény termését melynek alakja hosszas tojáshoz hasonló, ibolyás bőrszövettel, szívesen fogyasztják táplálékként sokféle formában. A termés nem vagy minimális mennyiségben tartalmaz alkaloidokat, mert ezek éréskor elbomlanak (7-8 mg).

 

Korallbokor – Solanum pseudocapsicum L.

Hazánkban cserépben nevelt 0,5–1 m magas bokor, lándzsás, épszélű levelekkel, fehér csillag alakú virágokkal, melyek egyesével vagy párosával helyezkednek el. A termés gömbölyű, először zöld, majd éretten korallpiros bogyó, lapos vese alakú magokkal.

A növény fő alkaloidja a szolanokapszin, nem glikozidos kötésű vegyület (47. képlet). Az alkaloidtartalommal kapcsolatos adatok ellentmondásosak az irodalomban. Az éretlen termések változó mennyiségben tartalmaznak alkaloidokat, érettekben alkaloid nincs. Bár a termések piros színe a gyermekekre ingerlően hat, a toxikológiai központok adatai szerint komoly mérgezés nem történt. Az utóbbi években Mexikóból jeleztek egy, a termés elfogyasztása után fellépő halálesetet, de sem a tünetek, sem a mérgező vegyület nem adtak választ a halálesetre.

A szolanokapszin közvetlenül a szívizomzatra hat, az ingerképzést lassítja és színusaritmiákat okozhat.

Elsősegély: aktív szén adása.

 

Paprika – Capsicum annuum L.

Termése ugyancsak tartalmaz alkaloidokat, de aránylag kis mennyiségben (6–11 mg/friss súly), mely nem okoz mérgezést.

 

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//