3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok

Fehér zászpa – Veratrum album L.

A Veratrum-fajok közül hazánkban hegyvidéki, mocsaras, lápos réteken fordul elő a fehér zászpa. 10–15 éven át csak tőleveleket fejleszt, melyek tojásdad alakúak, épszélűek, párhuzamos erezetűek, a szár csak 10–20 év múlva fejlődik ki. A szárlevelek hasonlóak a tőlevelekhez, de kisebbek. A virágzat fürt, az egyes virágok zöldesfehérek, illatosak. A termés barna, szőrös, sokmagvú tok.

Az egész növény alkaloidtartalmú, a gyökerek és gyökértörzs 0,8–2,5%-ban, a föld feletti részek 0,15–0,8%-ban. A vegetációs periódus végén az alkaloidok csak nyomokban találhatók a növényben.

Az alkaloidok csoportosítása a molekulában levő oxigénatomok számának függvénye. A jerveratrum-típusú vegyületek egy-három atom oxigént, a ceveratrum-származékok 7–9 atom oxigént tartalmaznak. A jerveratrum típusú vegyületek szabadon vagy glikozidos kötésben, a ceveratrum típusúak észterkötésben fordulnak elő. A jerveratrum-tipusú alkaloidok kevésbé toxikusak, azonban az állatgyógyászat figyelt fel teratogén hatásukra (jervin, 11-dezoxojervin) (48. képlet).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_1116/#m1345mnnm_1116 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1116/#m1345mnnm_1116)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1116/#m1345mnnm_1116)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

Fehérzászpa

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_1118/#m1345mnnm_1118 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1118/#m1345mnnm_1118)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1118/#m1345mnnm_1118)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

48. képlet: Veratrum album L. alkaloidjai

 

A Veratrum album L. mellett szórványosan erdők alján előforduló növény a Veratrum nigrum L. (fekete zápsza), sötétibolya, sötétbíbor vagy vörösesbarna színű virágokkal. A dél-európai flóra növénye, hegyvidéki faj.

A Veratrum-alkaloidok C27-szteroid alapvázas vegyületek, könnyen felszívódnak és elsősorban a szív- és keringési rendszerre hatnak, ezért egyeseket a gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként kezdték alkalmazni, de mivel ezeknél a terápiás és toxikus dózis igen közel áll egymáshoz, a gyógyászati alkalmazás veszélyes.

A halálos dózis: 20 mg alkaloidkeverék, mely kb. 1-2 g gyökértörzsdrognak felel meg. A mérgezési tünetek per os bejutás után néhány perccel már jelentkeznek. Nyálkahártya-ingerlés következtében égető, kaparó érzés már a szájban, majd a torokban nyálfolyás, tüsszentési inger, könnyezés, majd a kezdeti nyálkahártyainger érzéketlenségbe megy át és ez az egész testfelületre átterjed. A további tünetek hányás, hasmenés, csökkenő testhőmérséklet, mely miatt általános hidegérzés lép fel. Majd légzési problémák jelentkeznek, szívaritmia lép fel, vérnyomásesés, kollapszus. A halál oka szív-, illetve légzésbénulás [Hruby és mtsai, 1981].

A Veratrum album porát régebben tüsszentőporokban alkalmazták. E porok belégzése kapcsán nyálfolyás, könnyezés, hányás indult meg a szervezetben, néhány esetben bradikardia, vérnyomásesés lépett fel. Szembe kerülve súlyos szemgyulladást vált ki. Ezért ezeket a tüsszentőporokat 1979 óta betiltották.

Elsősegély: aktív szén adása, hashajtók.

 

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//