Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések

Irodalom

Altmann H. Mérgező növények, mérgező állatok. Lycium, Budapest, 1993.

Ayres jr. S, Ayres S. Philodendron as a cause of contact dermatitis. Arch. Dermatol. 78, 330–333, 1958.

Bain R. Accidental Digitalis poisoning due to drinking herbal tea. Brit. Med. Journ. 290, 1624-1650, 1985.

Balázs A, Buda, I, Héthelyi É, Kursinszki L, Hank H, Szőke É. (2005): Chemical analysis of hallucinogenic components in plants, mushrooms and cacti grown in Hungary. 6th Balaton Symposium, Abstract Siófok. P-72.

Berndt H. Vergiftungen durch Cicuta virosa L. (Wasserschierling). Die Pharmazie, 2, (11), 521-523, 1947.

Bornkessel B. Rauchen Gesundheitliche und wirtschaftliche Aspekte des Tabakkonsums. Med. Monatorchrift für Pharm, 17, (12), 377–379, 1994.

Brodersen HP, Schreiner WD, Pfänder HJ, Frohne D. Dieffenbachia-eine schöne giftige Zierpflanze. Dtsch.Apoth. Ztg. 119, (41), 1617–1620, 1979.

Ceska,O, Chaudhary SK, Warrington PJ, Ashwood Smith MJ. Photoactive furocumarins in fruits of some Umbelliferae. Phytochemistry, 26, (1), 166–169, 1987.

Christensen LP, Lam I, Thomasen T. Polyacetylins from the fruit of Hedera helix. Phytochemistry, 30, (12), 4151–4152, 1991.

Csupor D, Faragó, P, Zupkó, I, Szabó, P, Hohmann, J. Anthranoyl-substituented norditerpene alkaloids from Aconitum vulgare Rchb. and their cytotoxic activities. Z. Naturforsch B. 62, 135.141, 2007.

Csupor D, Faragó P, Máthé I, Hohmann J. Acovulparine, a new norditerpene alkaloids from Acotinum vulgare. Helv. Chim. Acta 87, 2125–2130. 2004.

Curtis P. Ki ne próbálja otthon. 7 elsősegély ötlet, amelyre soha ne hagyatkozzon. Mérgezés, Hánytatók. Reader’s Digest, 2004. december, 83

Daunderer M. Orale Giftaufnahme. Welche Sofortmassnahmen sind zu empfehlen? Dtsch. Apoth. Ztg. 123, (31), 1487–1488, 1983.

David A, Vallance DK. Bitter principles of Cucurbitaceae. J. Pharm. Pharmacol, 7, 295–296, 1955.

Dános B. Farmakobotanika. Gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006.

Dickstein ES, Kunkel FW. Foxglove tea poinsoning. Am. J. Med. 69, (1), 167–169, 1980.

Diemair W, Franzen K. Über das Vorkommen der Parasorbinsäure und Sorbinsäure. Z. Lebensm. Unters. Forsch. 109, (5), 373–378, 1959.

Durant J. Efficacy and safety of Buxus sempervirens L. preparations (SPV 30) in HIV-infected asymptomatic patiens: a multicentre, randomized, double-blind, placebo-controlled trial. Phytomedicine, 5, 1–10, 1998.

El-Badivi SMA, Adam SEI, Hapke HJ. Experimental Ricinus communis poisoning in chieks. Phytother. Res. 6, (4), 205–208, 1992.

Evans FJ, Schmidt RJ. Plants and plantproducts, that induce contact dermatitis. Planta Med. 38, (4), 289-316, 1980.

Fahr E. Psoralene. Photobiologische und dermatologische Wirkungen. Pharm. Ztg. 127, (3), 163–170, 1982.

Faryal Vali Mohammed, Norwala M, Uddin AV, Sener B. Bidesmosidic Triterpenoidal Saponins from the Roots of Symphytum officinale. Planta Med, 61, 94–95, 1995.

Frohne D. Die Eibe Taxus baccata L. Z. für Phytotherapie, 19, 168–174, 1998.

Frohne D. Solanum dulcamara L. Der bittersüsse Nachschatten. Z. für Phytotherapie, 14, 337–342, 1993.

Frohne D. Vergiftungen durch Pflanzen. Gefahren durch Phytopharmaka? Z. für Phytotherapie, 20, 201-208, 1999.

Frohne D, Pfänder HJ. Giftige Doldengewächse. Dtsch. Apoth. Ztg. 121, (4), 2269–2275, 1981.

Frohne D, Pfänder HJ. Giftpflanzen. 5. Aufl. Wissenschaftl. Verlagsgesellschaft, Stuttgart, 2004.

Frohne D, Schmoldt H, Pfänder HJ. Die Paternostererbse-keineswegs harmlos. Dtsch. Apoth. Ztg. 124, (43), 2109–2113, 1984.

Funke I, Siems WE, Schenk R, Melzig MF. Lactuca virosa L. und lactucarium. Z. für Phytotherapie, 23, (1), 40–45, 2001.

Galle K, Bladt S, Wagner H. Mahonia. Dtsch. Apoth. Ztg. 134, (49), 4883–4892, 1994.

Gasic O, Gragunitovic A, Popovic M. Alkaloids from Corydalis cava. Planta Med. 42, (2) 135, l981. Gitte MT, Marks JE. Tulip fingers. Arch. Dermatol. 126, 203–205, 1990.

Glombitza K, Kucera Waldmann WC, Fricke U. Do roots of Helleborus niger contain cardioaktive substances? Planta Med. 55, 107, 1989.

Gresser G. Der Besenginster – Cytisus scoparius (L.) Link. Z. für Phytotherapie, 17, 320–330, 1996.

Habs H, Habs M, Marquardt H, Röder E, Schmähl D, Wiedenfeld,H. Carcinogenic und mutagenic activity of an alkaloidal extract of Senecio nemorensis ssp fuchsii. Arzneim. Forsch. 32, (2), 144–148, 1982.

Hahn-Dienstrop E. Schöllkraut. Dtsch. Apoth. Ztg 134, (45), 4449–4454, 1994. Der Tod aus dem Garten-Elf Kinder assen giftigen Goldregen. Hamburger Abendblatt, 7.7. 1994.

Hank H, Szőke É, Tóth K, László I, Kursinszki L. Investigation of Tropane Alkaloids in Genetically Transformed Atropa belladonna L. Cultures. Chromatographia 60. 55–59. 2004.

Harsch ML. Tropane Alkaloids from Lycium barbarum Linn, in vivo and in vitro. Curr. Sci. 58, (14), 817–818, l989.

Hänsel R. Phytopharmaka. 2. Aufl. Springer, Berlin, 1991.

Hecker E. Diterpene der Wolfsmilch-und Seidelbastgewächse. Pharm. Ztg. 132, (6), 330–331, l987.

Hegi G. Illustrierte Flora von Mittel-Europa V/1. Hansen, München, 1931.

Hembre JA, Chang CJ, Mc.Laughlin JL, Peck G, Cassady JM. Potential antitumor agents: a citotoxic cardenolide from Coronilla varia. J. Nat. Prod. 42, (3), 293–298, 1979.

Hiller K, Bickerich G. Giftpflanzen. Urania, Leipzig, Jena, Berlin, 1988.

Hochleitner M. Vergiftung durch Aufnahme von Blättern des Wundestrauches (Krotonpflanze – Codiaeum variegatum pictum) bei einer Mülleramazone Wien. Tieraerztl. Mschr. 78, (2), 68–70, 1991.

Horak F, Horakova O. Zur Frage des Vorkommens von herzvirksamen Glycosiden in der Wohlriechenden Weisswurz Polygonatum odoratum (Mill.) Druce. Die Pharmazie, 14, (8), 487, 1959.

Hruby K, Lenz K, Krausler I. Vergiftungen mit Veratrum album (weisser Germer). Wien. Klin. Wschr. 93, (16), 517–519, l981.

Jaspersen-Schib R. Giftpflanzen als Weinachtsmuck. Dtsch. Apoth. Ztg. 130, (51, 52), 2766–2772, 1990.

Jili Bai, Benn M, Majak W. Pyrrolizidine. Alkaloids of three species of Senecio in British Columbia. Planta Med, 62, 71–72, 1996.

Kamphues J, Meyer H, Herbzeitlose (Colchicum autumnale) in Heu und Kolikerkrankungen bei Pferden. Tieraerztl. Praxis, 18, 273–275, 1990.

Kanngieser F. Über die Giftigkeit der Aronsbeeren (Arum maculatum). Z. Mediz. Beamt. 29, (20), 595–597, 1916.

Karawya MS, Balboa SI, Khayyal SE. Estimation of cardinolides in Nerium oleander. Planta Med. 43, 252, 1981.

KaszásT, Papp G. Ricinussamen. Vergiftung von Schulkindern. Arch. Toxicol. 18, 145–150, 1960.

Ke Hu, Hysayoshi Kobayashi, Dung, A, Jing Jongkui, Invasaki S, Yao X. Antineoplastic Agents III. Steroidal Glycosides from Solanum nigrum. Planta Med. 65, 35–38, 1999.

Kincses-Ajtay: Mérgező növények. T.M. Kiadó, Marosvásárhely 2000.

Knight B. Ricin – a potent homicidal poison. Br. Med. J. 1, 350–351, 1979.

Koll R, Buhr M, Dieler R, Pabst H, Predel HG, Petrowicz,O, Jianetti,B, Wagner,S. Wirksamkeit und Verträglichkeit von Beiwellwurzelextract randomisierten, placebo-kontrollierten Doppelblindstudie. Z. für Phytotherapie, 21, 127–134, 2000.

Kraft K. Europäische Rauschdrogen. Z. für Phytotherapie, 17, 343–355, 1996.

Kursinszki L, Hank H, László I, Szőke, É. Simultaneous analysis of hyoscyamine, scopolamine, 6â-hydroxyhyoscyamine and apoatropine in Solanaceous hairy roots by reversed-phase high-performance liquid chromatography. Journal of Chromatography A. 1091. 32–39. 2005.

Kursinszki L, Sárközi Á, Kéry Á, Szőke É. Improved RP-HPLC Method for Analysis of Isoquinoline Alkaloids in Extracts of Chelidonium majus. Chromatographia. 63. 131–135. 8, 2006.

Lambert-Markus L, Andermatten C, Schaffner W. Mahonia aquifolium (Pursh) Nutt. Z. für Phytotherapie, 19, 107–118, 1989.

Lehmann E. Vergiftungsfälle durch Mandragora. Schweiz. Apoth. Ztg. 90, (44), 236–237, 1952.

Lenaz L, de Furia MD. Taxol: A novel natural product with signifikant anticancer activity. Fitoterapia, 64. Suppl. 1, 27–35, 1993.

Lewis WH. Snowberry (Symphoricarpos) poisoning in children. J. Am. Med. Assoc. 242, (2), 2663, l979.

Liebenow H, Liebenow K. Giftplanzen. Vademecum für Tierärzte, Landwirte und Tierhalter. Fischer, Jena, Stuttgart, 1993.

De Lorenzo Mariana S, Lorenzano Minna P, Alonso DF, Gomcz DE. In vitro activity of Solanum tuberosum extract against mammary carcinoma cells. Planta Med. 67, 164–166, 2001.

Lüthi J, Zweifel U, Schlatter C. Pyrrolizidinalkaloide in Huflattich (Tussilago farfara L.) verschiedener Herkunft. Mitt. Geb. Lebensm. Hyg. 71, 73–80, 1980.

Lüthi J, Zweifel U, Schmid P, Schlatter,C. Pyrrolizidinalkaloide in Petasites hybridus L. und P. albus L. Pharm. Acta Helv. 58, (4), 98–100, 1983.

Marczal G. Növényi méreganyagok, mint mérgezés források (1. rész) Természetgyógyászat, Tudományos melléklet, 1992. január 1–4.

Marczal G. Növényi méreganyagok, mint mérgezés források (2. rész) Természetgyógyászat, Tudományos melléklet, 1992. február 1–4.

Marczal G. Toxikus és mérsékelten mérgező növények 1. Atropa belladonna L. Nadragulya. Fitoterápia IV. (1), 32, 1999.

Marczal G. Toxikus és mérsékelten mérgező növények 2. Laburnum anagyroides Med. Aranyeső. Fitoterápia IV. (2), 57, 1999.

Marczal G. Toxikus és mérsékelten mérgező növények 3. Colchicum autumnale L. Őszi kikerics. Fitoterápia IV. (3), 95, 1999.

Marczal G. Toxikus és mérsékelten mérgező növények 4. Ricinus communis L. Ricinus L. Ricinus. Fitoterápia IV. (4), 122, 1999.

Máthé I. jr, van Mai, Máthé I. sen. Variation in the solanidin production in stands of various stages of development of Solanum nigrum L. during the vegetation period. Planta Med. 36, (3), 237–238, 1979.

Mengs U, Stotzem CD. Renal toxicity of aristolochic acid in rats as an example of nephrotoxicity testing in routine toxicology. Arch. Toxicol. 67, 307–311, 1993.

Meiser H. Cyanidvergiftung durch Traubenholunder bei Weiderindern. Tieraerztl. Umschau 56, 486–487, 2001.

Merfort I, Willuhn G. Zur Toxicität der Früchte von Symphoricarpos albus (Schneebeere) sowie zur Analyse ihrer lipophilen Inhaltstoffe. Pharm. Ztg. 130, (39), 2467–2469, 1985.

Meyer B. Die Pestiwurz-Stand der Forschung. Zeitschrift für Phytotherapie, 15, 268–284, 1994.

Mucsi I, Molnár J, Hohmann J, Rédei D. Cytotoxities and anti-herpes simplex virus activities of diterpenes isolated from Euphorbia species. Planta Med. 67, 672–677. 2001.

Müller K, Ziereis K, Gawlik J. The antipsoriatic Mahonia aquifolium and its active Constituents. II. Antiproliferative activity against cell growth of human keratinocytes. Planta Med. 61, 74–75, 1995.

Nadeem M, Dandiya PC, Pasha KV, Imran M, Balani DK. Vohora SP. Hepatoprotective activity of Solanum nigrum fruits. Planta Med. 68, 245–251, 2002.

Nikonow GK, Syrkina-Krugljak SA. Chemische Untersuchung der aktiven Prinzipien von Actaea spicata L. Pharm. Zentralhalle, 103, (8), 601, 1964.

Nowack R. Nierenversagen durch aristolochiasäurehaltige Heilmittel – ein immanentes Risiko chinesischer Phytotherapie. Z. für Phytotherapie, 25, (2), 67–73, 2004.

Niess C, Schnabel A, Rauert G. Die Engelstrompete: Giftige Gartenpflanze als neues Suchmittel? Dtsch. Med. Wschz. 124 (48), 1444–1447, 1999.

Öksüz S, Gil RR, Chai H, Pezzuto JM, Cordell GA, Ulubelen A. Biologically Active Compounds from the Euphorbiaceae. 2. Two Triterpenoids of Euphorbia cyparissias. Planta Med. 60, 594–596, 1994.

Pages N, Furnier G, Chamorro G, Salazar M, Paris M, Boudene C. Teratological evaluation of Juniperus sabina essential oil in mice. Planta Med. 55, 144–146, 1989.

Petri G. Gyógynövények és készítményeik a fitoterápiában. Galenus, Budapest, 2006.

Petri G. Gyógynövény és Drogismeret. Medicina, Budapest, 1991.

Pfänder HI, Sokoll U, Frohne D. Gifttees-frei Hans. Dtsch. Apoth. Ztg. 123, (42), 1974–1978, 1983.

Pfister JA, Molineux RJ, Baker DC. Pirrolizidine alkaloid content of houndstongue (Cynoglossum officinale L.) J. Range Monage. 45, (3), 254–256, 1992.

Rahman AU. Ahmed E, Asif E, Jamal SA, Choudhary MI, Sener B, Turkoz S. Steroidal alkaloids from leves of Buxus sempervirens. Phytochemistry, 30, (4), 1295–1298, 1991.

Ripperger H. Steroidal alkaloids and sapogenins from roots of some Solanum species. Planta Med. 61, 292, 1995.

Ritter S. Vergiftungsunfälle mit Pflanzen in Frohne-Pfänder: Giftpflanzen, Wissenschaftl. Verlagsgesellschaft, Stuttgart, 1997.

Ritter S. Vergiftungsunfälle mit Pflanzen in Mühlendahl KE, Oberdesse U, Bunjes R. Vergiftungen in Kindesalter, Enke, Stuttgart, 1995.

Rittner C. Suizid durch Trinken von Mohnkapseltee. (O-Tee) Kriminalistik, 34, (9), 372–373, 1980.

Roberg M. Über das Vorkommen und die Verteilung von Saponinen in Kräuterdrogen. Arch.Pharm. (Weinheim) 275, 84-103, 1937.

Robles M, Aregullin M, West J, Rodriquez E. Recent Studies on te zoopharmacognosy – pharmacology and neurotoxicology of sesquiterpene lactones. Planta Med. 61, 199–203, 1995.

Rubino MJ, Davidoff F. Cyanide poisoning from apricot seeds. J. Am. Med. Assoc. 241, (4), 359, 1979.

Saller R, Kreck C, Hellenbrecht D. Borretschsamenöl und Pyrrolizidinalkaloide. Intern. Praxis, 35, (1), 186–191, 1995.

Sárközi Á, Then M, Szentmihályi K, Szőke É. (2003): Comparing the element content of teas and tinctures obtained from Chelidonii herba. Magnesium Research, 16. 334–335.

Sasseville D, Nguyen KH. Allergic contact dermatitis from Rhus toxicodendron in a phytotherapeutic preparation. Contact dermatitis, 32, 182–183, 1995.

Scheerer G. Sambucus racemosa L, der Traubenholunder. Die Pharmazie, 2, (11), 519–521, 1947.

Schildknecht H, Edelmann G, Maurer R. Zur Chemie der Mezerein, des entzündlichen und cocarcinogenen Giftes aus dem Seidelbast, Daphne mezereum. Chemiker Ztg. 10, 347–355, 1970.

Schimmer O. Johanniskraut – eine gefährliche Arzneipflanze? Dtsch. Apoth. Ztg. 128, (28), 1504, 1988.

Schmidt G. Zur Frage des Nachweises und der Ausscheidung von Spartein. Tödliche Sparteinvergiftung bei einem Kleinkind. Arch. Toxicol. 19, 244–253, 1961.

Scholz E. Alraunfrüchte – ein bittlisches Aphrodisiacum. Z. für Phytotherapie, 16, (2), 109–110, 1995.

Schweitzer H. Tödliche Saponinvergiftung durch Genus von Rosskastanien. Med. klin. 47, (20), 683–684, 1952.

Shaw D, Christine L, Kolev S, Murray W. Traditionelle Arzneimittel und Nahrungsergänzungsmittel 2. Teil. Eisenhut-Arten 5. jähr. toxicol. Studie (1991-1995) Z. für Phytotherapie, 20, (1), 39–46, 1999.

Slob A, Jekel B, de Jong B. On the occurence of tuliposides in the Liliiflorae. Phytochemistry, 14, 1997–2005, 1975.

Spaerke DG, Spaerke SE, Holl A, Runach BH. Toxicity of Cyclamen persicum (Mill.). Vet. Hum. Toxicol. 29, (3), 250–251, 1987.

Stájer G. Méregkeverők. Gyógyszerészet, 47, 774–777, 2003.

Stengl P, Wiedenfeld H, Rőder E. Lebertoxische Pyrolizidin – alkaloide in Symphytum – Preparaten. Dtsch. Apoth. Ztg. 122, (16), 851–855, 1982.

Streicher E. Acutes Nierenversagen und Ikterus nach einer Vergiftung mit Rhabarberblättern. Dtsch. Med. Wschr. 89, (50), 2379–2381, 1964.

Studer Rondeau E. Wisteria toxicity. Clin. Toxicol. 31, (1), 107–112, l993.

Szabó L, Jáky M. A ricinus, Ricinus communis L. Magyarország Kultúrflórája 1983.

Szőke É.: Biotechnology of Poppy. In vitro Biosynthesis of Poppy Alkaloids. In: Medicinal and Aromatic Plants-Industrial Profiles. Vol. 3. Poppy. The Genus Papaver (Ed. Bernáth J.). Harwood Academic Publishers, Australia – Canada – France – Germany – India – Japan – Luxemburg – Nederlands – Switzerland, 189–208. 1998.

Szőke É, László I, Liszt K. A mákalkaloidok képződése szövettenyészetekben (a mák alkaloidjainak in vitro bioszintézise) In: Magyarország Kultúrflórája V/22. A mák (Papaver somniferum L.) (Eds Sárkány S, Bernáth J, Tétényi P.). Akadémiai Kiadó, Budapest, 135–154. 2001.

Szőke É, Kéry Á. Farmakognózia. Növényi drogok farmakobotanikai és fitokémiai vizsgálata I-II. (Növényi drogok szövettani jellemzése CD melléklettel) Semmelweis Kiadó, Budapest, 2003.

Szőke É, Kiss AS, Kursinszki L, Petri G. Inhibition of aluminum toxicity with magnesium and citric acid in tobacco tissue culture. Magnesium Research, 5. 83–87. 1992.

Tay YT, But PP, Young K, Lan CP. Cardiotoxicity after accidental herb induced aconite poisoning. Lancet, 340, 1254–1256, 1992.

Teuscher E, Lindeguist U. Biogene Gifte. Academic-Verlag, Berlin, 1988.

Teuscher E, Greger H, Adrian V. Untersuchungen zur Toxicität von Aethusa cynapium L, der Hundspetersilie. Die Pharmazie, 45, (7), 537–538, l990.

Theus L. Schwere und tödliche Pflanzenvergiftungsfälle der Schweizer Bevölkerung. Dissertation, Basel, 1994.

Tittel G, Wagner H. Qualitative und quantitative analyse von Herzglykosid-Drogen durch HPLC – Verfahren. 3. Qualitative und quantitative HPLC durch Cardenolide aus Nerium oleander. Drogen und deren Zubereitungen. Planta Med. 43, 252–258, 1981.

Turkington C. Mérgek és ellenanyagaik lexikonja. Corvina, Budapest, 1995.

Uecker ST, Jira Beyrich T. Untersuchungen zur Furokumarinbildung in Apium graveolens L. und Pastinaca sativa L. nach Infektion mit Sclerotinia sclerotiorum. Die Pharmazie, 46, (8), 599–601, 1991.

Vinciczky FF, Coran SA, Bambagiotti M. Composition of the Oenanthe aquatica essential oil. Planta Med. 29, 101–112, l976.

Virgili A, Corraza M. Unusual primin dermatitis. Contact Dermatitis, 16, 195–197, 1987.

Wagner H. Pharmazeutische Biologie. Drogen und ihre Inhaltsstoffe. Fischer, Stuttgart, New York, 1988.

Waxdall MJ, Basham TY. B and T-cell stimulating activies of multiple mitogens from pokerweed. Nature, 251, 163–164, l974.

Weimark G, Nilsson E. Phototoxicity in Heracleum sphondylium. Planta Med. 55, 144–146, 1989.

Wells SR, Anderson DL, Thompson J. Colchicine toxicity: A case report. Vet. Hum. Toxicol. 31, (4), 313–316, 1989.

Willuhn G. Arnica motana L. Portrait einer Arzneipflanze. Pharm. Ztg. 136, (37), 2453–2468, 1991. Willuhn G. Der Lein oder Flacks – Linum usitatissinum L. Z. für Phytotherapie, 20, 120-126, 1999.

Willuhn G, Röttger PM, Matthiesen U. Helenalin- und 11, 13-dihidrohelanalin-ester aus Blüten von Arnica montana L. Planta Med. 49, 226–231, 1983.

Winek CL, Butala J, Shanov SP, Fochtmann,W. Toxicology of Poinsettia. Clin. Toxicol. 13, (1), 27–45, 1978

Wittstock U, Hadecek F, Wurz G, Teuscher E, Greger H. Polyacetylenes from Water Hemlock, Cicuta virosa. Planta Med. 61, 439–445, 1995.

Zacher G. Mérgező növények. Családorvosi Fórum, 2003 május 1–3.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero