Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések


2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján

Hazánkban központi centrum nincs, a mérgezési tanácsadásokat egyes kórházakban vezetik, ezért csak a nemzetközi fórumokra hivatkozhatunk (1. táblázat, 2. táblázat, 3. táblázat) Frohne és Pfänder [2004] nyomán.
 
1. táblázat. Gyakori tanácsadások és mérgezési esetek a berlini Mérgezési Centrum adatai szerint 1996-2002 között [Frohne–Pfänder 2004]
Magyar növénynév
Latin növénynév
Esetszám
Gummifa
Ficus sp.
2519
Tiszafa (termés)
Taxus baccata L. (fructus)
1791
Tiszafa (tűlevelek)
Taxus baccata L. (tűlevél)
224
Madárberkenye
Sorbus aucuparia L.
1150
Babérmeggy
Prunus laurocerasus L.
1074
Klivia
Clivia miniata L.
1074
Mahónia
Mahonia aquifolium (Pursh) Nutt.
940
Fagyal
Ligustrum vulgare L.
830
Lonc-félék
Lonicera sp.
792
Madárbirs-fajok
Cotonoaster sp.
645
Angyaltrombita
Datura (Brugmansia) sp.
635
Buzogányvirág-félék
Dieffenbachia sp.
545
Borostyán
Hedera helix L.
516
Mikulásvirág
Euphorbia pulcherrima Willd.
499
Magyal
Ilex aquifolium L.
474
Aranyeső
Laburnum anagyroides Medic.
467
Krasszula
Crassula ovata
459
Májusi gyöngyvirág
Convallaria majalis L.
455
Fekete bodza
Sambucus nigra L.
373
Tűztövis
Pyracantha coccinea L.
364
Hóbogyó
Symphoricarpos sp.
344
Fehér fagyöngy
Viscum album L.
297
Kerti bab
Phaseolus vulgaris L.
257
Bangita-félék
Viburnum sp.
250
Leander
Nerium oleander L.
238
Szagos bükköny
Lathyrus odoratus L.
223
Filodendron
Philodendron incl. Monstera sp.
222
Tuja-félék
Thuja sp.
221
Pálmaliliom
Yucca sp.
219
Foltos kontyvirág
Arum maculatum L.
212
Pongyolapitypang
Taraxacum officinale Wigg.
212
Fanyarka-félék
Amelanchier sp.
199
Borbolya-félék
Berberis sp.
145
Szilva-félék
Prunus sp.
135
Tulipán-fajok
Tulipa sp.
130
Gyűszűvirág-félék
Digitalis sp.
129
Kecskerágó
Euonymus europaeus L.
127
Karácsonyi kaktusz
Schlumbergera sp.
125
Farkas boroszlán
Daphne mezereum L.
120
 
2. táblázat. Gyakori tanácsadások és mérgezési esetek 1973-1997 között a svájci Toxikológiai Info. Centrum /Zürich/ adatai alapján [Frohne-Pfänder 2004]
Magyar növénynév
Latin növénynév
Esetszám
Babérmeggy
Prunus laurocerasus L.
1428
Madárbirs-fajok
Cotonoaster sp.
1190
Kutyatejfélék (Mikulásvirág is)
Euphorbia sp.
1069
Tiszafa
Taxus baccata L.
1022
Májusi gyöngyvirág
Convallaria majalis L.
904
Buzogányvirág
Dieffenbachia sp.
777
Lonc-félék
Lonicera sp.
775
Kerti mahónia
Mahonia aquifolium (Pursh) Nutt.
713
Tűztövis
Pyracantha coccinea L.
694
Bodzafélék
Sambucus sp.
690
Foltos kontyvirág
Arum maculatum L.
646
Burgonya-félék (korallfácska is)
Solanum sp.
640
Madárbirs
Sorbus aucuparia L.
617
Nadragulya
Atropa belladonna L.
474
Magyal
Ilex aquifolium L.
454
Farkas boroszlán
Daphne mezereum L.
401
Aranyeső
Laburnum anagyroides Medic.
364
Fagyal
Ligustrum vulgare L.
354
Zsidócseresznye
Physalis alkekengi L.
352
Medvetalp-félék
Heracleum sp.
338
Filodendron
Philodendron incl. Monstera sp.
318
Csupros nárcisz
Narcissus pseudonarcissus L.
289
Fehér fagyöngy
Viscum album L.
276
Bangita-félék
Viburnum sp.
268
Borostyán
Hedera helix L.
245
Tulipán
Tulipa gesneriana L.
226
Borbolya-félék
Berberis sp.
221
Kecskerágó
Euonymus europaeus L.
216
Bokrétafa
Aesculus hippocastanum L.
185
Hóbogyó-félék
Symphoricarpos sp.
184
Ecetfa-félék
Cornus sp.
172
Tuja-félék
Thuja sp.
141
Őszi kikerics
Colchicum autumnale L.
118
nem azonosított növények
 
1166
különböző növények
 
4262
 
3. táblázat. Gyakori tanácsadások és mérgezési esetek az USA-ban (2004) [Frohne-Pfänder 2004]
Magyar növénynév
Latin növénynév
Esetszám
Paprika
Capsicum annuum L.
4095
Spathyllum-fajok
Spathyllum sp.
3557
Filodendron
Philodendron sp.
3280
Magyal-félék
Ilex sp.
3091
Mikulásvirág
Euphorbia pulcherrima Willd.
3073
Amerikai alkörmös
Phytolacca americana L.
2502
Füge-félék
Ficus sp.
1697
Mérges szömörce
Toxicodendron radicans L.
1513
Buzogányvirág-félék
Dieffenbachia sp.
1435
Krasszula-félék
Crassula sp.
1293
Epipremnum-fajok
Epipremnum aureum L.
1087
Alma-félék
Malus sp.
1018
Krizantém-félék
Chyrysanthemum sp.
998
Rhododendron-félék
Rhododendron sp.
939
Borostyán
Hedera helix L.
936
Leander
Nerium oleander L.
894
Eukaliptusz-fajok
Eucalyptus sp.
820
Pongyolapitypang
Taraxacum officinale Wigg.
791
Tűztövis-félék
Pyracantha sp.
701
 
A mérgező növények egy része a bőr felületét károsítja [Evans, Schmidt 1980].
  1. Mechanikus, illetve kémiai ingerhatás révén: kalcium-oxalát kristálytűk, csalánszőrök, melyek letört hegyén át hisztamin, illetve szerotonin kerül a bőrfelületre, ahol gyulladást vált ki.
  2. Kémiai irritáció: kutyatejfélék tejnedvében előforduló diterpén-származékok, továbbá a boglárkafélék protoanemoninjának (lakton) bőrizgató hatása.
  3. Fotoszenzibiláló vegyületek (furanokumarinok) az Apiaceae, Rutaceae, illetve Moraceae és Fabaceae családokból. Legtöbbször szabadon, ritkán glikozidos kötésben fordulnak elő. Perkután és perorálisan is felszívódnak, fény hatására bőrgyulladás lép fel eritéma- és hólyagképződéssel, duzzanattal és erős pigmentálódással. UV-sugárzás nélkül a furanokumarinok enyhe mutagén és antivirális hatást mutatnak csekély toxicitással.
Fotoszenzibiláló vegyületek a naftodiantronok az orbáncfűben és pohánkában. Állatoknál is észlelhető a fotoszenzibiláló hatás főleg világos szőrűeknél.
  1. Allergiás kontakt dermatitiszt okoznak azok a méreganyagok, melyek képesek arra, hogy reakcióba lépjenek a szervezet fehérjéinek amino- és SH-csoportjaival, és az így létrejött allergén az immunrendszer stimulálásával hoz létre ún. késői IV. típusú immunreakciót, ami az esetek többségében az újabb érintkezés után kb. 25–72 órával később következik be. Ilyen jellegű károsodást válthatnak ki a szömörcefélék családjából az alkilfenolok (urusiolok), továbbá a kankalinfélék családjából a primin, illetve tulipalinok a tulipánfélékből, szeszkviterpénlaktonok az Asteraceae családból.
 
A nem allergiás kontakt dermatitisz kialakulására jellemző, hogy az egyébként normálisan reagáló bőrön alakul ki, de csak abban az esetben, ha egy bizonyos inger folyamatosan igénybe veszi a bőrt.
A mérgezések az állati szervezeteket is érintik. A haszonállatok a széna közé keveredett növényektől kapják a mérgezést (őszi kikerics, aggófűfélék, kutyatejfűfélék). A háziállatok egy része szobanövényektől is mérgeződhet (kutya, macska, madarak stb.). A méreganyagok átmehetnek a tejbe, húsba stb., így másodlagos mérgezéseket okozhatnak.
A növényi méreganyagok csoportosítását különböző szempontok szerint végzik.
  1. A mérgezési tünetek alapján. Nem előnyös, mert a mérgezés több szervet egyszerre is érinthet.
  2. Morfológiai szempontok szerint. Növénycsaládok alapján. Családon belül azonban több növény van, melyek morfológiai és kémiai összetételben is különböznek.
  3. Kémiai szerkezet szerinti csoportosítás.
  4. Gyakorlati szempontok szerint, melyeknél szerepet játszik az összetévesztés gyógy-, zöldség-, illetve haszonnövényekkel; az öngyógyítás (mákszalmából készült főzet altatószerként történő alkalmazása, gyűszűviráglevélből tea készítése stb.), továbbá termésükkel mérgező növények, illetve mérgező dísz-, illetve szobanövények.
 
Magyarországon Zacher szerint (2003) a növényi mérgezések széles körben nem terjedtek el, a mérgezési esetek száma nem éri el a százat, ebből legfeljebb 2-3 halálos kimenetelű. A mérgezések főleg a gyermekeket érintik a szép színes bogyók kóstolgatásával.

Mérgező növények, növényi mérgezések

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave