Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések

2.3. Elsősegélynyújtás

Növényi mérgezések esetén nyújtandó elsősegély: az orvos felkeresése „előtt” el kell távolítani a méreganyagokat a szervezetből, illetve közömbösíteni kell azt.

Ha a méreganyag orálisan jutott a szervezetbe, a méreg eltávolításának legegyszerűbb módja a hánytatás. Egyes esetekben (pl. aranyeső) a méreganyag is rendelkezik hánytató hatással, de sokszor az nem elegendő. A hánytatás legegyszerűbb módja a garatfal izgatása, illetve langyos konyhasós vagy keserűsós víz itatása. Mindkét anyagból 1 evőkanálnyit kell 2-3 dl vízben oldani. Öntudatlan egyénnél a hánytatás tilos fulladásveszély miatt, továbbá a görcskeltőknél is, gyerekeknél 2 éves kor alatt ugyancsak mellőzendő. Nem szabad hánytatni olyan mérgeknél sem, melyek a nyálkahártyák felmaródását okozhatják (pl. gyomornyálkahártya-perforáció). Kisgyereknél a sós víz alkalmazása veszélyes lehet, helyette meleg vizet kell itatni, melynek ízesítésére gyümölcsleveket is szoktak adni. A hányadék mennyiségének meg kell egyezni a megitatott folyadék mennyiségével [Daunderer, 1983].

A gyomorba jutott méreganyagokat szénszuszpenzióval szokás megkötni. 2–4 kanál aktív szenet 1/2 l vízzel összerázunk, a mérgezett ebből 1-2 decit igyon (1 pohár). Az aktív szén megköti a mérgező anyagokat. Azok a méreganyagok, melyek alkaloidszerkezetűek, cserzőanyagok segítségével kicsaphatók. A fekete teából készült forrázat cserzőanyagtartalmánál fogva megköti az alkaloidos méreganyagokat. Az alkaloidokat a fehérjék is kicsapják. Így pl. tojásfehérje (néhány tojásból) 1 liter vízzel elkeverve, egyben mint bevonószer is használatos az emésztőtraktus nyálkahártyájának irritációjánál. Régebben háziszerként tejet itattak a mérgezettekkel, de a tej a lipofil méreganyagok felszívódását fokozza.

Újabban egyes cikkek a hánytatást nem tartják jónak, a szénszuszpenziót javasolják [Curtis 2004].

A méreganyagok kiürülését elősegítik a hashajtók és vízhajtók. Az olajos hashajtók (ricinusolaj) adását azért nem javasolják, mert elősegíti a zsíroldékony méreganyagok felszívódását. A felszívódást gátló gyomormosást csak szakszemélyzet végezheti. Mind a hánytatást, mind a gyomormosást csak akkor érdemes elvégeztetni, ha a szervezetbe a méreg bejutása után nem telt el még hosszabb idő.

Amennyiben a méreganyagok a bőrfelületre kerülnek, vattával gondosan le kell törölni az érintett bőrfelületet, majd (a nikotinmérgezés kivételével) bő szappanos vízzel kell lemosni. Ha a gyulladás kialakul, a gyulladt bőrt hűtő, összehúzó borogatással kell megnyugtatni, majd antihisztaminos, esetleg kortikoszteroidos kenőcsöket lehet alkalmazni. Alkoholos lemosásokat akkor használnak, ha a méreganyag alkoholban oldódik, azonban az újabb irodalmi adatok felhívják a figyelmet arra, hogyha gyulladt a bőrfelület, ezt fokozhatja. Sokszor ajánlják a védőkenőcs, védőkesztyű alkalmazását is. Utóbbit, pl. tulipánhagymák válogatásánál.

Ha a méreganyag a szembe kerül, hosszabb ideig történő folyóvizes öblögetést javasolnak (15–20 perc). Egyes esetekben [pl. Ca(COO)2 azaz, kalcium-oxalát tűkristályok szembekerülésénél] 1%-os etilmorfin oldatot, 2%-os EDTA-oldatot, illetve gyulladáscsökkentő szemkenőcsöket javasolnak, ami a gyógyulási időt jelentősen csökkentheti.

A mérgezések további kezelése az orvos feladata, ezért a mérgezettet a legrövidebb időn belül orvoshoz kell vinni.

Az orvoshoz a következő adatokat kell eljuttatni:

mérgezett életkora, súlya,
mikor jutott be a méreganyag a szervezetbe, mennyit fogyasztott belőle,
hányt-e a beteg,
ha a hányadék növényi részeket tartalmazott, feltétlenül be kell vinni az orvoshoz bemutatásra,
ha a beteg megmutatja a növényt, melyből fogyasztott, ugyancsak be kell vinni bemutatásra [Altmann, 1993].

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero