Monos Emil

Hemodinamika

A vérkeringés biomechanikája

1.4. A vérkeringési rendszer működésének alapelvei

A vérkeringési rendszer szerveződésének, illetve működésének átfogó megértéséhez a következő fő alapelvek figyelembevétele nélkülözhetetlen.

A vérkeringési rendszer, miként fentebb leírtuk, egy teljes kört képez (a nagyés a kisvérkörrel együttesen) a szervezetben.
Sajátos hemodinamikai funkciókat ellátó, sorosan és párhuzamosan csatolt egységekből – erekből és szívüregekből (pitvarok és kamrák) – épül fel.
A vérkeringés ubiquitaer canalicularis kommunikációs rendszer, tehát a test minden szövetét ellátja vérrel a sejtek, illetve a szervezet pillanatnyi igényeinek megfelelően. A kapillárisok révén a vérkeringési rendszer a szervezet minden egyes, nagyságrendileg 1013 számú sejtjét 10–100 μm-re, a diffúziós anyagkicserélődés szempontjából is kielégítő távolságig, közelíti meg.
A szívperctérfogat nagysága megegyezik normálisan a test összes szövete véráramlásának összegével, azaz lényegében ugyanaz a vértérfogat áramlik vissza a jobb szívfélhez, amelyet a bal szívfél kipumpál a szisztémás keringésbe (kivéve egy kisebb, mint 1%-nyi frakciót, amely a bronchialis szöveteket látja el), s ez a mennyiség áramlik át a kisvérkörön is a megfelelő időegység alatt.
A vérkeringési rendszer működését sokrétű, hierarchikusan és heterarchikusan szerveződő, szisztémás (idegi és hormonális), valamint lokális (myogen, endothelialis, endocardialis, metabolikus, neuralis) mechanizmusok szabályozzák. A legfőbb szabályozott jellemzők – artériás vérnyomás, szívperctérfogat, lokális véráramlás – egymástól függetlenül szabályozódhatnak.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 719 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Monos Emil professzor „Hemodinamika – A vérkeringés biomechanikája” című kismonográfiájának 4. kiadására került sor a Semmelweis Kiadó gondozásában. A keringési rendszer működésének fontossága aligha vonható kétségbe. A szív-keringési rendszer élen áll a halálozási statisztikákban. A felnőtt lakosság jelentős hányada, az idősebb korosztály képviselőinek több mint fele áll kezelés alatt keringési betegségek következtében. A keringési rendszernek óriási szerepe van a fizikai terheléshez való alkalmazkodásban is. A működő izmok oxigénellátása, vérellátása alapvetően határozza meg az állóképességi teljesítményt. A terhelés alatt a vér redisztri búciója, a gazdaságos keringés feltétlenül szükséges a magas színvonalú sportteljesítményben, de szintén fontos a szabadidő, rekreációs sportban is, a mozgás szegény életmód káros hatásainak prevenciójában. Monos Emil kismonográfiájában egy hosszú életpálya tudományos tapasztalatai jelennek meg letisztult, egyszerű, közérthető formában. Az érrendszer működését, a véráramlás sajátosságait mindenki számára érthetően világítja meg az élettan, a fizika és a biomechanika törvényeivel. A monográfia tartal maz za a téma klasszikusainak (1960-as, 1970-es évek) észleléseit és a legújabb vizsgálati eredményeket, tartalmazza ermészetesen a jól ismert, klasszikus ábrákat, és vannak benne saját szerkesztésű, didaktikus ábrák is. A mű minden orvos részére kiemelten ajánlatos, de hasznos és fontos információkat nyújt más egészségügyi szakembernek, gyógytornásznak, masszőrnek, fizioterápeutának és sportszakembernek, edzőnek, testnevelőnek egyaránt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/monos-hemodinamika-a-verkeringes-biomechanikaja//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero