Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

4.1.3. A társas-szociális funkciójú, udvariassági beszédaktusok megformálása és a figyelem összefüggései— Összegzés

Összefoglalóan a fenti beszédaktusokkal kapcsolatban elmondható: a pozitív beszédaktusok észlelését és értékelését nagymértékben befolyásolja az, hogy ezek explicit és direkt, avagy indirekt módon jelentek-e meg a szövegben, illetve hogy milyen típusú pozitív aktust tettek explicitté (udvariassági, tiszteletadó vagy egyéb aktust). A negatív aktusok feldolgozását is alakították ilyen tényezők: a direkt és explicit homlokzatromboló beszédaktusokkal szemben az indirekt szerkesztésmód, a pozitív aktusokba való beágyazás és az explicit-implicit kifejezésmóddal való játék alkalmasnak tűnik arra, hogy a negatív aktus végrehajtása közben is a beszélő pozitív attitűdjére irányítsa a figyelmet. Továbbá a beágyazott szerkezeteknek és egyéb, terjedelmet növelő szerkesztési módoknak olyan hatásuk is van, hogy a figyelmet hosszabb időn át a kérdéses szövegrészletre irányítják, s így a pragmatikai enyhítés ellenére is megnövelik annak jelentőségét a mentális feldolgozásban.