Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Kőzetszövet

Szövetük tekintetében a durva aleur(ol)itok az arenitekhez, a finomak az argillitekhez állnak közelebb. Ezért a durva és finom aleuritoknak egymástól, a finom homokkövektől és az argillitektől való biztos elkülönítése csak laboratóriumi eszközök — iszapoló készülékek, mikroszkópok — segítségével lehetséges (22.3 ábra). Osztályozottságuk többnyire közepes és gyenge, mert az uralkodó durva vagy finom kőzetliszt mellett homokot (esetleg kavicsszemcséket) és agyagot is tartalmazhatnak. Rendszerint agyagos-szerves-limonitos vagy karbonátos-agyagos kötőanyagba ágyazott kvarcszemcséik nagy többsége sarkos és szögletes (22.1. tábla; 2–4). Az agyagásványok jellemző kristályformái SEM-felvételeken tanulmányozhatók. Csillám- és kloritlemezeik a rétegzésre merőleges csiszolatokban többnyire egymással párhuzamosak. Ez az elrendeződés, valamint a szemcseösszetétel néhány mm-es réteglemezek keletkezését eredményező változásai számos aleur(ol)it kitűnő hasíthatóságát eredményezi. Jól példázza ezt a mecseki felső-liász tetejének fekete „márgapalá”-ja. — Az ásványszemcsék kaotikus elhelyezkedését általában zagyszállítás, áramlási rendellenesség vagy bioturbáció okozza.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave