Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Fluidizáció

Fluidizáció akkor áll be, ha hidrosztatikus nyomásának megnövekedése következtében a fedő üledéket egy-egy ponton áttörő fluidum addig nyomul abban fölfelé, míg a fedő szilárd szemcséinek lefelé ható bemerülési súlyát e mozgás ellensúlyozni képes (4.17 ábra). A fluidum aktív mozgását a pórusfluidum mennyiségének kívülről történő utánpótlódása teszi lehetővé. Ez következik be pl. akkor, ha a fekü (többnyire agyagos) rétegeinek — gyakran éppen a hirtelen reájuk rakódó üledékhalmazok súlya alatti — tömörödése a pórusvizet a fedő homokos üledékbe préseli. Nagyrészt a beléjük zárt gázok és a magukkal ragadott levegő fluidizációs hatásának tulajdonítható a forró piroklasztikum-árak mozgékonysága. Kent (1966) a nagyméretű, hideg kőzetlavinák rendkívüli sebességét is a kőzetdarabok közé szorult levegő fluidizációjával magyarázza, noha föltevéseit Shreve (1968) — aki a levegőt itt csak „kenőanyag”-nak tekinti — nem fogadja el.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave