Rutherfordhoz írt leveleiben Hevesy meglehetősen részletesen beszámolt a feszült balkáni helyzetről, amelyet részben az Osztrák–Magyar Monarchia politikája idézett elő. Ő maga a Habsburgok pártján állt, hangot is adott a dinasztia iránti lojalitásának. A 20. század elején Németország ipari nagyhatalommá vált, és tudományos téren is a világ élvonalához tartozott. A németeknek azonban nem voltak gyarmataik, és irigyelték a nagy gyarmatbirodalmakkal rendelkező államokat. Közép-Európában és a Balkánon a nagyhatalmak – Anglia, Franciaország, Oroszország – és a kisállamok ellentétei és változó szövetségei határozták meg a politikai helyzet alakulását. Németország és Ausztria–Magyarország szövetségéhez később Olaszország is csatlakozott. Velük szemben jött létre a francia–orosz szövetség. Anglia 1904-ben először Franciaországgal kötött megállapodást, majd 1907-ben Oroszországgal. Ez a három állam alkotta az „antantot”, amely igyekezett elszigetelni Németországot. Európa délkeleti részét politikai instabilitás jellemezte, és gyakoriak voltak a kisebb-nagyobb helyi konfliktusok. Ezt részben a földrajzi helyzet okozta, a sok kisállam és az etnikailag rendkívül kevert lakosság, amelynek területi elhelyezkedését gyakran nem vették figyelembe az államhatárok önkényes kijelölésekor. További konfliktusforrást jelentett a térségben a gyengülő török uralom. A Monarchia 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. Oroszország Ausztria–Magyarország ellen bujtogatta a szerbeket, és a csehek is a szerbekkel rokonszenveztek. 1912-ben néhány balkáni állam háborút kezdeményezett a törökök ellen. Az 1913-as békeszerződés nyomán az Oszmán-török Birodalom elvesztette európai területeinek nagy részét. Németország hallgatólagos beleegyezésével Ausztria–Magyarország a következő években is folytatta terjeszkedő és agresszív balkáni politikáját. Ezzel szemben megerősödött a pánszláv mozgalom és a balkáni szláv népek kötődése Oroszországhoz. Az első világháborút konkrétan az robbantotta ki, hogy 1914. június 28-án – egy szerb ünnepnapon, az 1389-es rigómezei csata emléknapján – Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd főherceg osztrák trónörököst és feleségét, Chotek Zsófia Hohenberg hercegnét.