A gyakorlatban nem ritkák a heterogén sokaságok. Ilyenkor a megfigyelt sokaság egységeinek olyan kisebb-nagyobb csoportjai léteznek, melyeken belül az egységek az elemzés ismérve szempontjából jellegzetesen eltérő módon viselkednek. Lényegesen eltérő lehet például a fizikai foglalkozású nők és férfiak ún. állománycsoportok63 szerinti megoszlása vagy a lakások alapterület szerinti megoszlása az egyes régiókban stb. Ilyen esetekben a teljes sokaság vizsgálata mellett feltétlenül kívánatos a vizsgált sokaság részekre bontott elemzése is, mert az egész sokaságra vonatkozó elemzési eredmények nem fedik fel, hanem éppen ellenkezőleg: összemossák az előbb említett jellegzetes eltéréseket64. Ez pedig igen lényeges információveszteség. Ilyenkor a kapott eredmények rendszerint ellentmondanak a mindennapi tapasztalatoknak vagy a jelenségre vonatkozó különféle előzetes ismereteknek, elképzeléseknek. Ez legkönnyebben a sokaság mennyiségi ismérv szerinti elemzésekor ismerhető fel, mert ilyenkor a gyakorisági eloszlás grafikus képe rendszerint többmóduszú, amire korábban már többször is utalás történt. Ennek következtében aztán egyik középérték sem jellemzi igazán jól a sokaságot, ami a szórás – de különösen a relatív szórás – igen nagy értékében is megnyilvánul. Másfajta ismérvek esetében sokszor nem ennyire nyilvánvaló, hogy a megfigyelt sokaság több, lényegesen eltérő részből tevődik össze, s ez inkább csak akkor ismerhető fel, ha már a sokaság egyes részeire vonatkozóan is megtörtént az elemzés.