Hunyadi László, Vita László

Statisztika I.


Az ismérvek közötti kapcsolat leírása

A sokaság részekre bontott vizsgálata valójában már átmenetet képez a sokaság egy, illetve egyszerre több ismérv szerinti vizsgálata között. A sokaság egységeinek valamely részsokaságba sorolásakor ugyanis mindig figyelembe kell venni, hogy az egyes egységeknél egy Y-tól különböző csoportképző ismérvnek milyen változata(i) fordul(nak) elő. Ez pedig pontosan azt jelenti, hogy minden egységet egyidejűleg két ismérv szerint vizsgálunk, s a két ismérv egyikét a részsokaságok kialakítására, a másik ismérvet − Y-t − pedig a részsokaságokon belüli további vizsgálódásra használjuk. A 3.3. példában szereplő 50 szellemi dolgozót például egyidejűleg két ismérv szerint figyeltük meg: iskolai végzettség és havi kereset szerint. Míg az első ismérv alapján részsokaságokat képeztünk, addig a havi kereseteket a részsokaságokon – és a fősokaságon – belüli további elemzésre használtuk. Az egyidejűleg megfigyelt ismérvek közötti kapcsolat csak annyiban érdekelt bennünket, hogy az egyes részsokaságokon belül a kereseti viszonyok hasonlóak-e vagy sem, azaz indokolt volt-e a szellemi foglalkoztatottak havi keresetét részsokaságonként külön-külön is vizsgálni vagy sem. Erre a kérdésre a 3.3. és 3.4. példák eredményét figyelembe véve pozitív választ kaptunk. A havi keresetek ingadozásának jelentős részét ugyanis meg lehetett magyarázni az iskolai végzettségbeli különbségekkel. Ez különösen a havi keresetek teljes varianciájának külső és belső varianciára való felbontására gondolva nyilvánvaló. Ez az eredmény azonban az adott vizsgálódásnak szinte csak „mellékterméke” volt, mert az elemzésben a havi kereset játszotta az aktív szerepet, a másik ismérvnek pedig csak passzív szerep jutott. A szóban forgó ismérvek közötti kapcsolat kérdése persze annyiban itt is felmerült, hogy a részsokaságokat éppen azért képeztük, mert arra számítottunk, hogy a havi keresetek eltérően fognak alakulni az egyes részsokaságokon belül. Ezért a részsokaságok képzéséhez olyan ismérvet használtunk, amelyről fel lehetett tenni, hogy lényeges befolyást gyakorol a havi keresetekre.

Statisztika I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 221 6

E tankönyv a gazdaságtudományi képzési terület hallgatóinak alapképzésére szánt két féléves statisztikai tananyag első félévi része. Tartalma összhangban van a megfelelő HEFOP-ajánlásokkal. Könnyen kijelölhető belőle azonban a társadalomtudományi képzési terület hallgatóinak szóló egy féléves tananyag is. Ez a kötet a statisztika alapfogalmait és a leíró szemléletű statisztikai elemzés standardnak mondható eszköztárát ismerteti. A leíró elemzésen belül először a sokaság egy ismérv szerinti elemzését mutatja be, amit a sokaság több ismérv szerinti elemzésének tárgyalása – ezen belül a két ismérv közötti kapcsolat jellemzése – követ. A kötet második fele az intenzitási viszonyszámok standardizálással történő összehasonlítását, az érték-, ár- és volumenindex-számítást és az idősorok elemzését tartalmazza. Az anyag tanulását a fontosabb fogalmak jegyzéke, ellenőrző kérdések és a fejezetek végén található kiegészítések könnyítik meg, melyeken többek között megtalálható a tankönyv szemléltető példáinak az Excellel kivitelezett megoldása is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hunyadi-vita-statisztika-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave