Kelemen János (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Túl a nyelvfilozófián


A deontikus logika mint normalogika

A legismertebb kognitivista megoldás azon a megfigyelésen alapul, hogy ha a normákat explicit illokúcióserő-indikátorral ellátott kijelentő mondatokkal fejezzük ki (Hozd ide a könyvet! helyett Azt parancsolom/kérem, hogy hozd ide a könyvet), akkor ezeket a normatív, előíró értelem mellett mindig lehet úgy is olvasni, mint egy mentális állapotról vagy akár magáról az elhangzó direktív beszédaktusról szóló beszámolót vagy leírást (ha föltesszük, hogy egyidejűleg több beszédaktust is végre tudunk hajtani). Ahhoz hasonlít ez, ahogy az azt akarom kezdetű mondatoknak is e két olvasata lehetséges (Vranas 2008, 530). Ha érdeklődésünket kiterjesztjük a deontikus segédigéket, igemódosítókat tartalmazó megnyilatkozásokra is, akkor látszik, hogy normatív nyelvi megnyilatkozásainknak mindig megvan ez a két olvasata, vagyis egyaránt lehet előíró értelmű megnyilatkozásként és beszámolóként olvasni őket. Így von Wright elhíresült példáját idézve: az A házam előtt parkolhatsz mondat kimondása egyrészt lehet megengedő normatív aktus a beszélő részéről, aki így engedélyt ad a címzettnek a parkolásra, másrészt lehet egy fennálló megengedő normáról – amelynek kibocsátója lehet akár a beszélő is – tájékoztató állítás, amely igaz vagy hamis, attól függően, hogy ténylegesen mi a helyzet az adott normával kapcsolatban: kibocsátott valaki egy ilyen tartalmú érvényes/létező normát vagy sem.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 932 0


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete nyelvfilozófiai, nyelvlogikai kérdésekkel foglalkozik. Alcíme - Túl a nyelvfilozófián - nem azt jelenti, hogy túlléptünk, vagy túl kellene lépnünk a nyelvfilozófián, hanem azt, hogy mindenképpen túl vagyunk egy olyan filozófiatörténeti korszakon, amelyben a nyelvfilozófia egy adott szerepet játszott. Túl vagyunk a kérdésfeltevések és válaszok bizonyos típusain, amelyeket új kérdésfeltevések és választípusok váltanak fel. Ezt fejezi ki kötetünk szerkezete is, bár természetesen sem rendszeres, sem történeti értelemben nem foghatja át a nyelvfilozófia egészét, és jóval több területet hagy figyelmen kívül, mint amennyit át tud tekinteni.

Az itt olvasható tanulmányok olyan, a nyelvfilozófia körébe tartozó problémákról szólnak, sokszor meglepően új megközelítésben, mint Frege szemantikájának felülvizsgálata, a „hazug” típusú paradoxonok kiküszöbölése a tárgynyelv és metanyelv megkülönböztetése nélkül, fogalmi igazságok és analitikusság, az intenzionális jelenségek megjelenése egyszerű mondatokban, a normák nyelve és logikája, tulajdonnevek és direkt referencia, az innátizmus kérdésköre vagy Wittgenstein-képünk változásai. A kérdések és válaszok eredetiségét és a lehetséges megközelítési módok gazdagságát figyelembe véve néhány esetben kötetünk az adott tanulmányhoz kapcsolódó vitacikket is közread.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Intézetében 2012-ig mintegy másfél évtizeden át működött az MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport, amelynek évente megrendezett hazai és nemzetközi konferenciái az ezen a területen dolgozó kutatók jelentős seregszemléi voltak. A jelen kötet legtöbb szerzője is a kutatócsoport tagjaként vagy azzal szorosan együttműködő külső munkatársként folytatta tudományos tevékenységét életének egy szakaszában. Kötetünk a maga módján az egykori Nyelvfilozófiai Kutatócsoportnak is emléket állít.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-kelemen-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave