Tartalomjegyzék

• A magyar energiaszektor tanulságai
• Impresszum
• I. Előszó
• II. Bevezetés
• chevron_rightIII. A piac és a szabályozás fejlődése
  • 1. Áttérés egy új korba
  • chevron_right2. Az első energetikai kódexek és a privatizáció
    • 2.1. Az 1995-ös Árrendelet meghatározott egy árképletet, de nem garantált profitot
    • 2.2. A privatizáció eredménye
  • 3. A következő a villamosenergia-szektor
  • chevron_right4. Szabályozott piac – kettős piac – szabadpiac
    • 4.1. Iparági fejlemények
    • 4.2. Az 1994. évi GET szerinti árak működésben
    • 4.3. Magyarország bevezeti a kettős piacot
    • 4.4. A HTM-árképzés kérdése
    • 4.5. Az EU-ban
  • 5. A teljes piacnyitás
  • 6. A HTM-ek vége
  • chevron_right7. Magyarország válságban
    • 7.1. Elosztói és ESZ-árrendeletek a 2008. évi GET alatt
    • 7.2. A Gazprom árai emelkedtek, miközben a világpiaci gázárak csökkentek
  • 8. Változások 2010-től
  • chevron_right9. Beavatkozás és reform a földgáz- és villamosenergia-piacokon
    • 9.1. Az ármoratórium
    • chevron_right9.2. Ideiglenes szabályozás és reformok
      • (a) A 2011-es események
      • (b) A 2012-es események
    • 9.3. Az első egyetemes szolgáltatói tarifacsökkentés
    • chevron_right9.4. A második egyetemes szolgáltatói tarifacsökkentés
      • (a) A MEH változó jogi státusza komplex hálózatos megközelítésben: tanulságok nem csak jogászoknak
      • (b) Rezsicsökkentés törvény
    • 9.5. A harmadik egyetemes szolgáltatói tarifacsökkentés
  • chevron_right10. Az állami beavatkozások társadalmi-gazdasági hatásai
    • 10.1. A lakossági energiafelhasználás trendjei
    • 10.2. Lakossági földgázfelhasználási keretek
    • 10.3. Lakosság földgáz-árrugalmassága
    • 10.4. Lakossági villamosenergia-felhasználási keretek
    • 10.5. A lakosság árrugalmassága a villamosenergia-fogyasztásban
    • 10.6. Az energiára fordított költségek összehasonlítása a 2010 utáni időszakban
    • 10.7. Az állami beavatkozás társadalmi-gazdasági mérlege
  • 11. A magyar szabályozási keretrendszer 2017-ből
• chevron_rightIV. A befektetővédelem kérdései
  • 1. Befektetővédelem általánosságban
  • 2. A kisajátítási vonatkozású fejlődő joggyakorlat
  • 3. A FET-vonatkozású fejlődő joggyakorlat
  • 4. Kisajátítással kapcsolatos lehetséges kérdések a magyar földgáz- és villamosenergia-szabályozásban
  • chevron_right5. Magyarország által az energiaszektor problémáinak kezelésére alkalmazott intézkedések a FET standard tükrében
    • chevron_right5.1. A magyarországi intézkedések nem hiúsították meg a jogos várakozásokat
      • (a) A jogos várakozások fennállásának igazolására vonatkozó bizonyítási teher
      • (b) Lehetséges magyarországi iparági várakozások
      • (c) Az argentin válsággal kapcsolatos ügyek
    • 5.2. Magyarországnak a Világválságra, illetve a Gázárválságra tett intézkedései, valamint a HTM-el összefüggő intézkedések mögött húzódó indokok
    • chevron_right5.3. Magyarország energiaipari intézkedéseinek átláthatósága és a megfelelő eljárás kérdése
      • (a) Átláthatósági követelmények az ECT alatt
      • (b) Magyarország intézkedései nyilvánosságának és félreérthetetlenségének kérdése
  • chevron_right6. Az ECT 10. cikk (1) bekezdésébe ütköző indokolatlan vagy megkülönböztető jellegű eszközök
    • 6.1. A Magyar Államnak a Gázárválság kezelésére, illetve a régi típusú erőművi HTM-ek megszüntetésére irányuló intézkedései nem diszkriminatívak csak azért, mert azok olyan szektort érintettek, melyeket külföldi befektetések domináltak
    • 6.2. Diszkrimináció a túlzott erőművi profittal kapcsolatos terhek, illetve Gázárválság következményeivel kapcsolatos terhek megosztása fényében
  • chevron_right7. Az ECT 10. cikkének (12) bekezdésében meghatározott „hatékony eszközök” biztosítása
    • 7.1. Az ECT 10. cikk (12) bekezdése nem teremt keresetindítási jogalapot, vagy garantálja a befektetők lehetőségét, hogy specifikus keresetekkel léphessenek fel
    • 7.2. Az „elszigetelt” ármegállapítási döntések jogorvoslata
    • 7.3. Magyarországnak az ármegállapítással kapcsolatos jogorvoslati korlátozásai az Alkotmánybíróság vonatkozásában
    • 7.4. Beavatkozott-e Magyarország az „igazságszolgáltatásba”?
  • 8. A magyar HTM-vonatkozású befektetővédelmi viták
  • 9. Az összegszerűsítés problematikája
• chevron_rightV. A jövő útjain
  • chevron_right1. Az Európai Unió energetikai szabályozási irányvonalai és az új energiastratégia Magyarországon
    • 1.1. A 2030-as klíma- és energiapolitikai keret
    • 1.2. Az Energiaunióról szóló keretterv
    • 1.3. Tiszta energiát minden európainak
    • 1.4. Az európai zöld megállapodás és a Fit for 55
    • chevron_right1.5. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve és az új Energiastratégia
      • (a) Energiabiztonság, szolidaritás, bizalom
      • (b) Teljesen integrált európai energiapiac
      • (c) A kereslet csökkentését elősegítő energiahatékonyság
      • (d) A gazdaság dekarbonizációja
      • (e) Villamos energia
      • (f) Hűtés-fűtés
      • (g) Közlekedés
      • (h) Kutatás, innováció és versenyképesség
  • 2. Achmea és Vattenfall: A befektetővédelem változó útja
• VI. Tanulságok
• VII. Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 115 8

Könyvünket a BME Gépészmérnöki karon a Komfort épületgépészet mesterszakon az oktatási törzsanyag részét képező Csőhálózatok hidraulikája tantárgy tematikájának és követelményrendszerének szem előtt tartásával írtuk meg.

A csővezetéki áramlások kérdéskörével Magyarországon elsőként Vajna Zoltán foglalkozott. Az általa kidolgozott hálózatelemző módszert Almássy–Budavári–Vajna-módszerként ismeri a szakma. Az újabb szakirodalomban e problémakört átfogóan elemzi Halász Gábor, Kristóf Gergely és Kullmann László könyve, szintén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folyó oktatás igényeinek alapulvételével (Halász G. – Kristóf G. – Kullmann L.: Áramlás csőhálózatokban, Műegyetemi Kiadó, 2002). Könyvük különösen fontos fejezete a nemállandósult áramlások vizsgálata.

Könyvünkben összefoglaltuk a legfontosabb csővezetéki áramlási típusok leírásának differenciálegyenlet-rendszereit és azok megoldásait. Összefoglaljuk a csőhálózatokban végbemenő állandósult áramlások leírásának, az ún. hidraulikai analízisnek a módszereit, és gazdag példaanyagot mellékelünk az elmélethez. Végül a csővezetékrendszerek gazdasági optimumra törő üzemeltetésének, a változó tömegáramú keringetés szabályozásának módszereit mutatjuk be.

Hivatkozás: https://mersz.hu/garbai-csohalozatok-hidraulikaja//