Imrényi András

A magyar mondat viszonyhálózati modellje


Kiterjesztés

A kidolgozó viszonytípust, amely elemzésemben a mondat mint viszonyhálózat második dimenziójához tartozik, Langacker (1987, 1991, 2008) kognitív nyelvtanából vettem át. Az a két fő viszonytípus azonban, amelyet a kidolgozástól az alábbiakban megkülönböztetek, fontos magyar szakirodalmi előzménnyel is rendelkezik. Ebben a fejezetben a kiterjesztő szerepű elemekről esik szó, amelyek Kicska (1891) „összefoglaló kifejezés” elnevezésű kategóriájának (l. 2.1.3.) utódai.64 Az idevágó példamondatokat (74)-ben, Kicska – korábban már idézett – értelmezési javaslatát (75)-ben közlöm.

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 425 8

A kötet célja annak megmutatása, hogy a hagyományos mondatábrázolásban tükröződő viszonyhálózati szemlélet megtartásával is lehetséges érdemi lépéseket tenni a szórend értelmezése felé. E lehetőség abból fakad, hogy a kifejezések disztribúciójáról nemcsak összetevős szerkezeti elemzéssel adhatunk számot, hanem úgy is, ha elhelyezkedésüket egymáshoz képest határozzuk meg, s a szórendet az elemi egységek közötti viszonyok mint forma-jelentés párok jelölői oldalához kötjük. A dolgozat fő megállapítása az, hogy a magyar mondat szerkezeti elemzésében a döntően alaktani eszközökkel jelölt mondatrészviszonyok (alany, tárgy stb.) mellett szükség van a hálózat olyan egyéb dimenzióit alkotó jelentésviszonyok feltárására is, amelyek jelölésében a szórend és a prozódia játszik kulcsszerepet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-magyar-mondat-viszonyhalozati-modellje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave