Dér Csilla Ilona

Grammatikalizáció


A diskurzusjelölők jellemzése

Az elmúlt évtizedekben a funkcionalista nyelvészeti irányzatok képviselői közül többen behatóan foglalkoztak a grammatikalizáció pragmatikai vonatkozásaival, diskurzusszerveződéssel való összefüggéseivel. Közülük Elizabeth C. Traugott amellett érvel, hogy a diskurzusjelölők kialakulása is mindenképpen grammatikalizációnak tekinthető, és hogy épp ezeknek az elemeknek a történeti vizsgálata tette nyilvánvalóvá, hogy sok, a grammatikalizációval kapcsolatos, azóta már tényként kezelt korábbi kritériumot újra kell és újra is érdemes gondolni (l. Traugott 1995, 1997, 1999), például az egyirányúsági elvet, a grammatikalizálódó egység szintaktikailag kötöttebbé válását, a hatókörszűkülést, vagy a grammatikának a grammatikalizációelméletben eddig bevált meghatározását. Mielőtt rátérnék ezeknek a kérdéseknek a tárgyalására, kiindulásképpen érdemes a diskurzusjelölők osztályát közelebbről is meghatározni, ismertetőjegyeiket számba venni.168

Grammatikalizáció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 435 7

A grammatikai elemek kialakulásának legáltalánosabb módjaként ismert grammatikalizáció sokarcú nyelvi változás. Ennek részletes bemutatására tesz kísérletet a kötet, amelynek során a grammatikalizáció különböző definícióit, szemantikai-pragmatikai, illetve formai-szerkezeti vonásait is szemügyre veszi. Külön foglalkozik a grammatikalizációelmélet vitás kérdéseivel, amelynek meghatározó részét képezi a grammatikalizáció más nyelvváltozásoktól való elhatárolása, így a lexikalizációval, az újraelemzéssel, az analógiával, az exaptációval és a pragmatikalizációval való összefüggései. A számos magyar példával is illusztrált fejezeteket a magyar nyelv főbb grammatikalizációs folyamatait összefoglaló táblázatos rész zárja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/der-grammatikalizacio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave