Pikó Bettina, Keresztes Noémi

Sport, lélek, egészség

A sport egészségpszichológiája

A rendszeres testedzés jótékony szomatikus, pszichés és pszichoszociális hatásai széles körben ismertek (Kiss É. Zs., 2003; Pluhár–Keresztes–Pikó, 2004; Sallis–McKenzie és mtsai, 1997). Hazai és nemzetközi tanulmányok igazolták, hogy a fizikailag aktív fiatalok egészségesebben táplálkoznak, kevesebbet dohányoznak, kevesebb időt töltenek tévénézéssel, szabadidejüket hasznosabban töltik el, és kisebb náluk a túlsúly kialakulásának kockázata is (Aszmann, 1997; 2000; Pate–Heath és mtsai, 1996; Steptoe–Wardle és mtsai, 1997). Ezenkívül jobb közérzetről, jobb edzettségi és egészségi állapotról számolnak be, így a sportolói magatartás kapcsolatba hozható a jobb életminőséggel is (Pluhár–Keresztes– Pikó, 2004; Pikó, 1999).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 463 0

Pszichológia

„Mens sana in corpore sano” – ép testben ép lélek, ahogy a régi latin mondás tartja, az eredete azonban az ókori görögökhöz nyúlik vissza, akik valóban jó példát mutattak a sport egészségvédő hatásaira. S bár a későbbi korok már nem voltak ilyen pozitív véleménnyel a testedzésről, napjainkban tudományosan is beigazolódott a sport betegségmegelőzésben játszott szerepe. Ugyanakkor a nyugati típusú, fogyasztói társadalomban egyszerre van jelen a testedzés igénye, amikor a testre való odafigyelés az önmegvalósítás eszközévé vált, és az inaktív életmód, amikor viszont a felgyorsult életritmusba sokak számára nem fér bele a fizikai aktivitás szépsége. Ahhoz, hogy a sport valóban hatékony egészségvédő eszközzé váljon minél többek számára, ismernünk kell a fizikai aktivitást meghatározó tényezőket, motivációkat, attitűdöket, a sport illeszkedését az életmód keretei közé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/piko-keresztes-sport-lelek-egeszseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero