Balogh Balázs, Fülemile Ágnes

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól


Házasodási körök

Erdőalja magyarsága semmiféle rokoni kapcsolatot nem alakított ki a Kolozsvártól nyugatra eső terület falvaival. A 20. század első felében, a vizsgált területen két, részben érintkező házasodási kör bontakozik ki.1 Erdőalján mára már csak Györgyfalva maradt életerős nagyságú közösség, a többi falu a szórványmagyarság másutt is jellemző, gyorsuló ütemü szublimálódásának sorsára jutott. Így a falvak fokozatos kihullásával Györgyfalva egyre inkább elszigetelődő, magában álló képletté válik. A jelzett területen szorosabb kapcsolata volt egymással Györgyfalva és Ajton lakosságának. Rőd egykori kisnemesei azonban elsősorban a szintén kisnemesi eredetű Kolozsbóssal házasodtak. Mind Bóson, mind Rődön mára már elfogyott a magyarság, más kisnemesi falvak példájához hasonlóan gyorsabb ütemben, mint a tisztán paraszti közösségekben. Ajtonban pedig jelenleg alig több mint 100 idős magyar ember él már csak. Ebbe a körbe lépett be a 20. század első évtizede után a zömmel Györgyfalváról telepített Kolozskara és Bodrog is. Kolozskara egykori magyar lakossága már a 20. század elejére annyira megfogyatkozott, hogy az állami telepítések nélkül mára már minden bizonynyal kihalt volna. A szomszédjában levő Kolozspata viszont egykor jelentős közösségéből még a századelőn is számottevő magyar lakosság élt. E kör felé orientálódott még Szamosfalva magyarsága is. Míg Györgyfalva az egyik kör centruma, addig Kolozspata a másik körnek a középpontja, amelynek egyelőre csak sejteni lehet a határait, mert a 20. századra annyira megfogyatkozott a magyarság, hogy nem egy faluban már nem lehetett magyar ajkú lakost találni. Idetartozhatott a már a 20. század elejére teljesen elrománosodott Dezmér, a telepítés előtti Kara és a már említett kisnemesi eredetű Bós. Tehát a két kör: Györgyfalva, Ajton, Rőd, a telepítés utáni „új” Kara és a telepített Bodrog, valamint Pata, Szamosfalva, Dezmér, a telepítés előtti „régi” Kara és Bós több ponton is átkarolja egymást (4. térkép). Györgyfalva parasztsága, ha nem is rendszeresen, de olykor-olykor házasodott Patával, és a Rőd és Bós2 egykori kisnemesi származású családjai közti házasodási kapcsolatot is említettük.

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 558 3

Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave