Balogh Balázs

Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A település első írásos említése a pannonhalmi apátság – IV. Béla által elrendelt – összeírásában található, amely a monostor összes földjének leírását tartalmazza. Az összeírás minden valószínűség szerint 1240-ben készült, közvetlenül a tatárjárás előtt.1 Az összeírás szerint Tapan (Táp) a király lovászainak falva volt. Az itt lévő hat házból négy az apátsági lovas jobbágyoké volt. „E négy jobbágy házán kívül van még ott két szántóvető: Mauog és Ilba. Körülbelül kétekényi földet bírnak közösen a falu királyi lovászaival. Az apátsági birtok tehát e faluban kitett mintegy 240 holdat, melyből a hat ház mindegyikére átlag 40 hold esett. A hat családot közel negyven lélekre számíthatjuk.”2 1397-ben Zsigmond király a Hédervári családnak adományozta Tápot mint jobbágyfalut.3 1535-től Enyingi Török Bálint birtoka volt, és az ő akaratából tért át a lakosság a református vallásra.4 A gesztesi Eszterházy család 1628-tól egészen 1945-ig birtokolta a falut, és tett meg mindent – az ellenreformáció alatt és azt követően is –, hogy a lakosságot visszatérítse a római katolikus hitre.5 Ez a törekvés azonban – az egyéb Eszterházy-birtokokkal ellentétben – Tápon csekély sikerrel járt. A falu lakói évszázadokon keresztül megmaradtak református többségűnek – kisnemesi származás híján is – a pannonhalmi főapátság tőszomszédságában.

Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 557 6

Néprajz

A könyv egy református többségű kisalföldi falu paraszti gazdálkodásának változásait mutatja be 1920 és 1959 között. Konkrét gazdaságok esetleírásait elemezve igyekszik feltárni, hogy a különböző birtokkategóriába tartozó családi üzemtípusok – gazdasági felszereltségük és munkaerejük teljes vagy hiányos voltából eredően – milyen üzemviteli, fennmaradási, fejlődési stratégiát és az önellátás-árutermelés egyensúlyát kereső piachoz viszonyuló magatartást választottak, illetve milyen kiútkeresésre kényszerültek. Vizsgálja a családszerkezetet, az üzemszervezetet, a munkaerő-struktúrát és ezek összefüggéseit, valamint a parasztgazdaságok üzemvitelét döntően meghatározó tényezőket: a birtokstruktúrát, a birtokmozgást, a gazdaságok tárgyi ellátottságát és gyarapítástörténetét, az igaerőt, az állatállomány mértékét és összetételét, a termékszerkezet kialakítását, a külső jövedelemszerzés lehetőségeit, a piachoz való viszonyulást és a konkrét gazdasági stratégiákat.

Az elemzés rámutat a szűkebben „gazdaságiként” felfogható jelenségekben, struktúrákban és gazdasági magatartásban megmutatkozó egyéb mögöttes szándékokra, mint az értékorientáció, társadalmi rang és presztízs kifejezésének lehetőségei.

Az adatközlők szóbeli visszaemlékezéseit a szerző a legkülönfélébb írásos források segítségével hitelesíti. A helyi példán túlmutatóan, a szűkebb és tágabb régió, valamint az országos adatok egybevetésével próbálja bemutatni a tápi gazdálkodás és paraszti társadalom helyét egy nagyobb összefüggésrendszerben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-gazdak-es-zsellerek-gazdalkodasi-strategiak-tapon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero