Balogh Balázs

Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon


A falu társadalomvázlata

A vizsgált időszakban túlnyomó többségben a mezőgazdasággal foglalkozó és abból élő parasztság alkotta Táp lakosságát. Habár a rossz talajviszonyok, a birtokstruktúra társadalmi szorítása és a birtokelaprózódás miatt a mezőgazdasági tevékenység csak nagyon szűkös megélhetést biztosított, nincsen jellegzetes, a mezőgazdaságon kívülre mutató pregnáns kiegészítő tevékenysége és jövedelemforrása a tápi parasztságnak. Igyekeznek megmaradni az agrárlét keretein belül, e tendencia alól szinte egyedül csak az amerikás munkavállalás számít kivételt jelentő kiútkeresésnek. Ezenkívül nem jellemzi őket győri ipari munkavállalás, vasúthoz szegődés, piacra termelő háziipari tevékenység. Bár a falun belül rendkívül jelentős a szegényparasztság aránya, mégis az ő esetükben is elmondható, hogy az egész közösséget jellemzi az a mentalitás, hogy igyekeznek a helyi kereteket és a mezőgazdaság nyújtotta lehetőségeket kitölteni, és csak legvégső esetben szegődnek el a falun kívül. (E rövid társadalomvázlatban eltekintünk a parasztság rétegzettségének árnyalt bemutatásától, mert azt későbbi fejezetekben tárgyaljuk.)

Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 557 6

A könyv egy református többségű kisalföldi falu paraszti gazdálkodásának változásait mutatja be 1920 és 1959 között. Konkrét gazdaságok esetleírásait elemezve igyekszik feltárni, hogy a különböző birtokkategóriába tartozó családi üzemtípusok – gazdasági felszereltségük és munkaerejük teljes vagy hiányos voltából eredően – milyen üzemviteli, fennmaradási, fejlődési stratégiát és az önellátás-árutermelés egyensúlyát kereső piachoz viszonyuló magatartást választottak, illetve milyen kiútkeresésre kényszerültek. Vizsgálja a családszerkezetet, az üzemszervezetet, a munkaerő-struktúrát és ezek összefüggéseit, valamint a parasztgazdaságok üzemvitelét döntően meghatározó tényezőket: a birtokstruktúrát, a birtokmozgást, a gazdaságok tárgyi ellátottságát és gyarapítástörténetét, az igaerőt, az állatállomány mértékét és összetételét, a termékszerkezet kialakítását, a külső jövedelemszerzés lehetőségeit, a piachoz való viszonyulást és a konkrét gazdasági stratégiákat.

Az elemzés rámutat a szűkebben „gazdaságiként” felfogható jelenségekben, struktúrákban és gazdasági magatartásban megmutatkozó egyéb mögöttes szándékokra, mint az értékorientáció, társadalmi rang és presztízs kifejezésének lehetőségei.

Az adatközlők szóbeli visszaemlékezéseit a szerző a legkülönfélébb írásos források segítségével hitelesíti. A helyi példán túlmutatóan, a szűkebb és tágabb régió, valamint az országos adatok egybevetésével próbálja bemutatni a tápi gazdálkodás és paraszti társadalom helyét egy nagyobb összefüggésrendszerben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-gazdak-es-zsellerek-gazdalkodasi-strategiak-tapon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave