Balogh Balázs

Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon

A határ művelési ágai

A tápi határ 3406 katasztrális hold volt a 20. század első hat évtizedében, ebből szántó 2919, rét 248, legelő 86, erdő 34, szőlő 14, kert 13,5 kat. hold, a maradék terület terméketlen volt.1 Szembeszökően nagy a szántóterület és kicsi a legelő területe. Táp határának 85,5%-a, míg az ország területének csak 60,1%-a szántó. A legelő viszont csak 2,5%, ami igen alacsony az országos 10,7%-hoz viszonyítva. A 7,3%-os rét megfelel az országos átlagnak, de a szőlő, a kert és az erdőhasználat messze elmarad az országos átlagtól. Voltaképpen a szántóművelés dominanciája mellett az állattartás költségessége és intenzív jellege olvasható le az adatokból, mert kevés volt a legelő, tehát sok takarmányt kellett termelni. A vizsgált időszakunk előtt, a múlt század végén filoxéra pusztított Tápon, ami drasztikusan lecsökkentette a szőlőterületet. A későbbi elemző fejezetekben részletesen foglalkozunk az egyes művelési ágak szerepével.

Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 557 6

Néprajz

A könyv egy református többségű kisalföldi falu paraszti gazdálkodásának változásait mutatja be 1920 és 1959 között. Konkrét gazdaságok esetleírásait elemezve igyekszik feltárni, hogy a különböző birtokkategóriába tartozó családi üzemtípusok – gazdasági felszereltségük és munkaerejük teljes vagy hiányos voltából eredően – milyen üzemviteli, fennmaradási, fejlődési stratégiát és az önellátás-árutermelés egyensúlyát kereső piachoz viszonyuló magatartást választottak, illetve milyen kiútkeresésre kényszerültek. Vizsgálja a családszerkezetet, az üzemszervezetet, a munkaerő-struktúrát és ezek összefüggéseit, valamint a parasztgazdaságok üzemvitelét döntően meghatározó tényezőket: a birtokstruktúrát, a birtokmozgást, a gazdaságok tárgyi ellátottságát és gyarapítástörténetét, az igaerőt, az állatállomány mértékét és összetételét, a termékszerkezet kialakítását, a külső jövedelemszerzés lehetőségeit, a piachoz való viszonyulást és a konkrét gazdasági stratégiákat.

Az elemzés rámutat a szűkebben „gazdaságiként” felfogható jelenségekben, struktúrákban és gazdasági magatartásban megmutatkozó egyéb mögöttes szándékokra, mint az értékorientáció, társadalmi rang és presztízs kifejezésének lehetőségei.

Az adatközlők szóbeli visszaemlékezéseit a szerző a legkülönfélébb írásos források segítségével hitelesíti. A helyi példán túlmutatóan, a szűkebb és tágabb régió, valamint az országos adatok egybevetésével próbálja bemutatni a tápi gazdálkodás és paraszti társadalom helyét egy nagyobb összefüggésrendszerben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-gazdak-es-zsellerek-gazdalkodasi-strategiak-tapon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero