Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon
SÁHÓ ISTVÁN ÉS FIA, SÁHÓ GYULA GAZDASÁGA
Tartalomjegyzék
- GAZDÁK ÉS ZSELLÉREK • GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK TÁPON
- Impresszum
- A KUTATÁS MÓDSZERE, FORRÁSAI, CÉLKITŰZÉSEI ÉS ELŐZMÉNYEI
- A VIZSGÁLT FALU – TÁP
- KISPARASZTI GAZDASAGOK
- KÖZÉPPARASZTI GAZDASÁGOK
- MÓDOS PARASZTI GAZDASÁG
- VIDA LÁSZLÓ ÉS APÓSA, PŐCZE BÁLINT GAZDASÁGA
- VIDA LÁSZLÓ ÉS APÓSA, PŐCZE BÁLINT FÖLDBIRTOKAINAK MOZGÁSA (1909–1959)
- A Pőcze Pál vezette gazdaság földbirtokai az 1909. évi állapotok szerint
- Az 1909-ben Pőcze Pál és felesége birtokában lévő ingatlanok tulajdonviszonyában, művelési rendjében történt változások 1939-ig
- A Pőcze Bálint vezette gazdaság földbirtokai az 1939. évi állapotok szerint
- Az 1909-es és az 1939-es földbirtokállapotokban történt változások, melyek nem szerepeltek az eddigi felsorolásokban
- A Pőcze Bálint és Vida László vezette gazdaságok földbirtokai az 1959. évi állapotok szerint
- A birtokívekről leolvasott földmozgásokból levonható következtetések
- A Pőcze Pál vezette gazdaság földbirtokai az 1909. évi állapotok szerint
- VIDA LÁSZLÓ ÉS APÓSA, PŐCZE BÁLINT GAZDASÁGA
- A GAZDASÁGOK INGATLANAI
- A GAZDASÁGOK IGAEREJE ÉS GAZDASÁGI FELSZERELÉSE
- MUNKAERŐ
- ÖNELLÁTÁS – ÁRUTERMELÉS
- GAZDÁLKODÁS TÁPON A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN • Gazdálkodási minták és az értékrend továbbélése
- ÖSSZEGZÉS
- IRODALOM
- KÉPMELLÉKLET
- DOKUMENTUMOK
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 557 6
A könyv egy református többségű kisalföldi falu paraszti gazdálkodásának változásait mutatja be 1920 és 1959 között. Konkrét gazdaságok esetleírásait elemezve igyekszik feltárni, hogy a különböző birtokkategóriába tartozó családi üzemtípusok – gazdasági felszereltségük és munkaerejük teljes vagy hiányos voltából eredően – milyen üzemviteli, fennmaradási, fejlődési stratégiát és az önellátás-árutermelés egyensúlyát kereső piachoz viszonyuló magatartást választottak, illetve milyen kiútkeresésre kényszerültek. Vizsgálja a családszerkezetet, az üzemszervezetet, a munkaerő-struktúrát és ezek összefüggéseit, valamint a parasztgazdaságok üzemvitelét döntően meghatározó tényezőket: a birtokstruktúrát, a birtokmozgást, a gazdaságok tárgyi ellátottságát és gyarapítástörténetét, az igaerőt, az állatállomány mértékét és összetételét, a termékszerkezet kialakítását, a külső jövedelemszerzés lehetőségeit, a piachoz való viszonyulást és a konkrét gazdasági stratégiákat. Az elemzés rámutat a szűkebben „gazdaságiként” felfogható jelenségekben, struktúrákban és gazdasági magatartásban megmutatkozó egyéb mögöttes szándékokra, mint az értékorientáció, társadalmi rang és presztízs kifejezésének lehetőségei. Az adatközlők szóbeli visszaemlékezéseit a szerző a legkülönfélébb írásos források segítségével hitelesíti. A helyi példán túlmutatóan, a szűkebb és tágabb régió, valamint az országos adatok egybevetésével próbálja bemutatni a tápi gazdálkodás és paraszti társadalom helyét egy nagyobb összefüggésrendszerben.
Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-gazdak-es-zsellerek-gazdalkodasi-strategiak-tapon//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero