Balogh Balázs

Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon


SÁHÓ ISTVÁN ÉS FIA, SÁHÓ GYULA GAZDASÁGA

Sáhó Gyula 1923-ban született Tápon, református kisparaszti családban. Az ő gyermekkorában emelkedett a gazdaság fokozatosan a középparaszti kategóriába. A Sáhó – a Pőcze, Takács, Borbély, Bonnyai, Kiss, Rósa (később Rózsa), Baracskai és Csizmazia (később Csizmadia) családok mellett – tősgyökeres helyi családként él a tápiak tudatában. Sáhó Gyula büszkén emlegeti, hogy apja és öregapja is Sáhó István nevű volt, és nagyobbik fia a 27. Sáhó István a családban. Kérdezésemre válaszolva elmondta, hogy a családi emlékezet tartotta fenn apáról fiúra, hogy ki hányadik Sáhó István a családban. Az öregapjától apjára szálló földeket „ősi Sáhó földként” emlegeti. A családról alkotott önreflexiók tehát feltétlenül erős családi identitástudatot jeleznek.

Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 557 6

A könyv egy református többségű kisalföldi falu paraszti gazdálkodásának változásait mutatja be 1920 és 1959 között. Konkrét gazdaságok esetleírásait elemezve igyekszik feltárni, hogy a különböző birtokkategóriába tartozó családi üzemtípusok – gazdasági felszereltségük és munkaerejük teljes vagy hiányos voltából eredően – milyen üzemviteli, fennmaradási, fejlődési stratégiát és az önellátás-árutermelés egyensúlyát kereső piachoz viszonyuló magatartást választottak, illetve milyen kiútkeresésre kényszerültek. Vizsgálja a családszerkezetet, az üzemszervezetet, a munkaerő-struktúrát és ezek összefüggéseit, valamint a parasztgazdaságok üzemvitelét döntően meghatározó tényezőket: a birtokstruktúrát, a birtokmozgást, a gazdaságok tárgyi ellátottságát és gyarapítástörténetét, az igaerőt, az állatállomány mértékét és összetételét, a termékszerkezet kialakítását, a külső jövedelemszerzés lehetőségeit, a piachoz való viszonyulást és a konkrét gazdasági stratégiákat.

Az elemzés rámutat a szűkebben „gazdaságiként” felfogható jelenségekben, struktúrákban és gazdasági magatartásban megmutatkozó egyéb mögöttes szándékokra, mint az értékorientáció, társadalmi rang és presztízs kifejezésének lehetőségei.

Az adatközlők szóbeli visszaemlékezéseit a szerző a legkülönfélébb írásos források segítségével hitelesíti. A helyi példán túlmutatóan, a szűkebb és tágabb régió, valamint az országos adatok egybevetésével próbálja bemutatni a tápi gazdálkodás és paraszti társadalom helyét egy nagyobb összefüggésrendszerben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-gazdak-es-zsellerek-gazdalkodasi-strategiak-tapon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave