Tartalomjegyzék

• GAZDÁK ÉS ZSELLÉREK • GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK TÁPON
• Impresszum
• chevron_rightA KUTATÁS MÓDSZERE, FORRÁSAI, CÉLKITŰZÉSEI ÉS ELŐZMÉNYEI
  • A TEREPMUNKA MÓDSZEREI
  • ÍRÁSOS FORRÁSOK
  • A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI
  • KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK
  • KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
• chevron_rightA VIZSGÁLT FALU – TÁP
  • FÖLDRAJZI FEKVÉSE, TELEPÜLÉSSZERKEZETE
  • RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
  • chevron_rightDEMOGRÁFIAI VISZONYOK, A FALU LAKOSAI
    • Demográfiai jellemzők
    • Vallási csoportok
    • A falu társadalomvázlata
  • BIRTOKSTRUKTÚRA ÉS A PARASZTSÁG RÉTEGEINEK „HELYI BESOROLÁSA”
  • A határ művelési ágai
• chevron_rightKISPARASZTI GAZDASAGOK
  • TAKÁCS JÓZSEF GAZDASÁGA
  • A SOKGYERMEKES DOBOS JÓZSEF GAZDASÁGA ÉS GYERMEKEINEK ÉLETPÁLYÁJA
  • TUBA GYULA ÉS ÉDESAPJA GAZDASÁGA
• chevron_rightKÖZÉPPARASZTI GAZDASÁGOK
  • PÉK ANDRÁS GAZDASÁGA
  • SÁHÓ ISTVÁN ÉS FIA, SÁHÓ GYULA GAZDASÁGA
• chevron_rightMÓDOS PARASZTI GAZDASÁG
  • VIDA LÁSZLÓ ÉS APÓSA, PŐCZE BÁLINT GAZDASÁGA
  • chevron_rightVIDA LÁSZLÓ ÉS APÓSA, PŐCZE BÁLINT FÖLDBIRTOKAINAK MOZGÁSA (1909–1959)
    • A Pőcze Pál vezette gazdaság földbirtokai az 1909. évi állapotok szerint
    • Az 1909-ben Pőcze Pál és felesége birtokában lévő ingatlanok tulajdonviszonyában, művelési rendjében történt változások 1939-ig
    • A Pőcze Bálint vezette gazdaság földbirtokai az 1939. évi állapotok szerint
    • Az 1909-es és az 1939-es földbirtokállapotokban történt változások, melyek nem szerepeltek az eddigi felsorolásokban
    • A Pőcze Bálint és Vida László vezette gazdaságok földbirtokai az 1959. évi állapotok szerint
    • A birtokívekről leolvasott földmozgásokból levonható következtetések
• chevron_rightA GAZDASÁGOK INGATLANAI
  • chevron_rightA FÖLDBIRTOK
    • A föld öröklése
    • Művelésmód, növényi kultúrák
  • GAZDASÁGI ÉPÜLETEK
  • LAKÓHÁZ
• chevron_rightA GAZDASÁGOK IGAEREJE ÉS GAZDASÁGI FELSZERELÉSE
  • IGAERŐ, VONÓERŐ
  • SZÁLLÍTÁSI ESZKÖZÖK, MUNKAESZKÖZÖK, GÉPEK
• MUNKAERŐ
• ÖNELLÁTÁS – ÁRUTERMELÉS
• GAZDÁLKODÁS TÁPON A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN • Gazdálkodási minták és az értékrend továbbélése
• ÖSSZEGZÉS
• IRODALOM
• KÉPMELLÉKLET
• DOKUMENTUMOK

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 557 6

A könyv egy református többségű kisalföldi falu paraszti gazdálkodásának változásait mutatja be 1920 és 1959 között. Konkrét gazdaságok esetleírásait elemezve igyekszik feltárni, hogy a különböző birtokkategóriába tartozó családi üzemtípusok – gazdasági felszereltségük és munkaerejük teljes vagy hiányos voltából eredően – milyen üzemviteli, fennmaradási, fejlődési stratégiát és az önellátás-árutermelés egyensúlyát kereső piachoz viszonyuló magatartást választottak, illetve milyen kiútkeresésre kényszerültek. Vizsgálja a családszerkezetet, az üzemszervezetet, a munkaerő-struktúrát és ezek összefüggéseit, valamint a parasztgazdaságok üzemvitelét döntően meghatározó tényezőket: a birtokstruktúrát, a birtokmozgást, a gazdaságok tárgyi ellátottságát és gyarapítástörténetét, az igaerőt, az állatállomány mértékét és összetételét, a termékszerkezet kialakítását, a külső jövedelemszerzés lehetőségeit, a piachoz való viszonyulást és a konkrét gazdasági stratégiákat.

Az elemzés rámutat a szűkebben „gazdaságiként” felfogható jelenségekben, struktúrákban és gazdasági magatartásban megmutatkozó egyéb mögöttes szándékokra, mint az értékorientáció, társadalmi rang és presztízs kifejezésének lehetőségei.

Az adatközlők szóbeli visszaemlékezéseit a szerző a legkülönfélébb írásos források segítségével hitelesíti. A helyi példán túlmutatóan, a szűkebb és tágabb régió, valamint az országos adatok egybevetésével próbálja bemutatni a tápi gazdálkodás és paraszti társadalom helyét egy nagyobb összefüggésrendszerben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-gazdak-es-zsellerek-gazdalkodasi-strategiak-tapon//