Tanulmányomban a falu és a lokális közösség általános – a kontextus megértéséhez alapvetően szükséges – jellegzetességeinek felvázolása után rátérek a konkrét gazdaságok esetleírására. Az egyes gazdaságokat egységes szempontrendszer szerint vizsgáltam és mutatom be. Arra törekedtem, hogy ez a – lehetőség szerint következetesen alkalmazott – szempontrendszer ne váljon korlátjává az egyedi jelenségek bemutatásának. Feladatomnak tekintettem a családtörténetek rekonstruálását, mert a vizsgált időszak többnyire 2-3 generáció – munkavégzés szempontjából – aktív idejét is felölelhette, és a gazdaságirányítás is öröklődött a korosztályok között. A családtörténet mellett a döntéshozó családfők életpályájának megismerését is kutatási feladataim közé soroltam. A gazdaságot olyan komplex struktúrának tekintettem, melynek elemei szoros összefüggésrendszerben állnak egymással. Az egyes elemek nem vizsgálhatóak és értelmezhetőek önmagukban, a struktúra egészéből kiszakítottam. Vizsgáltam a családszerkezetet, az üzemszervezetet, a munkaerő-struktúrát és ezek összefüggéseit, valamint a parasztgazdaságok üzemvitelét döntően meghatározó tényezőket, így a birtokstruktúrát, a birtokmozgást, a gazdaságok tárgyi ellátottságát és gyarapítástörténetét, az igaerőt, az állatállomány mértékét és összetételét, a termékszerkezet kialakítását, a külső jövedelemszerzés lehetőségeit, a piachoz való viszonyulást, a konkrét gazdasági stratégiákat. Mindezt igyekeztem a változás folyamatában megragadni. Ezen túlmenően fontosnak tartom a családnak a gazdaság gyarapításával kapcsolatos belső titkos aspirációi megismerését, amelyek összefüggésben vannak a vallási és társadalmi csoportot, családot vagy egyént jellemző értékrenddel, mentalitással.