Halász Gábor, Fazekas Ágnes, Lukács Teodóra (szerk.)

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban

Előzmények

Az ImpAla kutatás megerősítette a korábbi implementáció-kutatásoknak, ezen belül a célzott fejlesztési beavatkozások implementálásával foglalkozó kutatásoknak azt a megállapítását, hogy a sikeres implementáció feltétele elsősorban nem az, hogy a fejlesztési beavatkozásokat és az azokkal helyi-intézményi szintre vitt megoldásokat az átvevők hűségesen követik-e, hanem az, hogy képesek-e azokat intelligens módon a saját feltételeikhez adaptálni. Azaz képesek-e olyan saját megoldások kitalálására, amelyek az adott kontextusban eredményesen alkalmazhatóak. A központi fejlesztési beavatkozások az esetek jelentős részében olyan platformot alkotnak, amely helyi-intézményi szintű újítások sokaságát generálja, azaz nemcsak ők maguk képeznek innovációt, hanem további innovációk sokaságának a keletkezéséhez vezethetnek. A legsikeresebb fejlesztési beavatkozásokban így kombinálódnak a top-down és a bottom-up elemek, és az előbbiek hatásmechanizmusainak feltárása feltételezi az utóbbiak alapos ismeretét is. A top-down perspektívát követő ImpAla kutatás így nemcsak előzménye a bottom-up perspektívát követő Innova kutatásnak, hanem e két kutatási program tartalmi szempontból is összefonódik, illusztrálva nemcsak az implementációs és innovációs problémavilágok szoros összekapcsolódását1, hanem az e két területre irányuló kutatások közötti szoros kapcsolatot is.

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 561 3

Pedagógia

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban című kötet válogatás az „Innova” kutatási projekt keretei között keletkezett tanulmányokból. A 2016-ban indult projekt célja az oktatási rendszerekben helyi és intézményi szinten keletkező innovációk és innovációs folyamatok feltárása volt. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói többféle kérdésre kerestek választ. Milyen tényezők alakítják az oktatási intézmények és ezek munkatársai innovációs viselkedését? Mitől függ, hogy a pedagógusok mindennapos munkavégzésük során kitalálnak-e a munkájuk eredményességét szolgáló újításokat, és mi az, ami ebben segítheti vagy gátolhatja őket? Mi ösztönzi, és mi fékezi az oktatási innovációk terjedését, ezek átadását vagy átvételét, akár szervezeteken belül, akár azok között? Milyen hatással vannak az újítások a munkavégzés eredményességére, és milyen feltételei vannak annak, hogy az innovációk javítani tudják az oktatás eredményességét?

A kutatók több ezer oktatási intézményben gyűjtöttek adatokat, interjúk sokaságát készítették vezetőkkel és munkatársakkal, sok tanórát és foglalkozást figyeltek meg. Adataik alapján az látható, hogy a magyar oktatási rendszer intézményeinek és az ezekben dolgozó munkatársaknak nagy hányada nyitott és képes arra, hogy a mindennapos munkavégzés során új megoldásokat találjon ki és ezeket megossza egymással. A kötetben megjelenő tanulmányok úgy lettek összeválogatva, hogy az olvasó a lehető legtöbb perspektívából ráláthasson az oktatásban zajló innovációk változatos világára. A szerkesztők e könyvet elsősorban leendő és gyakorló oktatás- és innováció-kutatóknak, pedagógusoknak, oktatóknak, intézményvezetőknek és oktatásfejlesztési szakembereknek ajánlják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/az-innovacios-folyamatok-dinamikaja-az-oktatasi-agazatban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero