Halász Gábor, Fazekas Ágnes, Lukács Teodóra (szerk.)

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban


Az Innova kutatás konceptuális keretei és elméleti modellje

Az Innova kutatás első (elméleti) szakaszában keletkezett tanulmányokban részletesen bemutattuk azokat a fogalmi kereteket, amelyek az Innova kutatás adatfelvételét orientálják.1 Négy eltérő perspektívát határoztunk meg (objektum vagy produktum, keletkezés, ágens és terjedés), amelyek közül a keletkezés és a terjedés perspektívája egyaránt az innováció mint folyamat megragadásához szükséges. Mindezt kiegészítettük a tér és az idő két dimenziójával (lásd 14. ábra). A tér dimenziójában a mikro- és makroperspektívák, illetve az egyközpontú és többközpontú megközelítések határozott különválasztását, ugyanakkor ezek egyidejű alkalmazását javasoltuk. Az idő dimenziójában az adott időpontra fókuszáló szinkron és az idő előrehaladásával számoló diakron megközelítések párhuzamos alkalmazásának a szükségességére hívtuk fel a figyelmet. Feltételezésünk szerint e perspektívák és dimenziók (megközelítések) egyidejű figyelembevételével van lehetőség megragadni az oktatási innovációk és innovációs folyamatok dinamikus és komplex világát.

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 561 3

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban című kötet válogatás az „Innova” kutatási projekt keretei között keletkezett tanulmányokból. A 2016-ban indult projekt célja az oktatási rendszerekben helyi és intézményi szinten keletkező innovációk és innovációs folyamatok feltárása volt. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói többféle kérdésre kerestek választ. Milyen tényezők alakítják az oktatási intézmények és ezek munkatársai innovációs viselkedését? Mitől függ, hogy a pedagógusok mindennapos munkavégzésük során kitalálnak-e a munkájuk eredményességét szolgáló újításokat, és mi az, ami ebben segítheti vagy gátolhatja őket? Mi ösztönzi, és mi fékezi az oktatási innovációk terjedését, ezek átadását vagy átvételét, akár szervezeteken belül, akár azok között? Milyen hatással vannak az újítások a munkavégzés eredményességére, és milyen feltételei vannak annak, hogy az innovációk javítani tudják az oktatás eredményességét?

A kutatók több ezer oktatási intézményben gyűjtöttek adatokat, interjúk sokaságát készítették vezetőkkel és munkatársakkal, sok tanórát és foglalkozást figyeltek meg. Adataik alapján az látható, hogy a magyar oktatási rendszer intézményeinek és az ezekben dolgozó munkatársaknak nagy hányada nyitott és képes arra, hogy a mindennapos munkavégzés során új megoldásokat találjon ki és ezeket megossza egymással. A kötetben megjelenő tanulmányok úgy lettek összeválogatva, hogy az olvasó a lehető legtöbb perspektívából ráláthasson az oktatásban zajló innovációk változatos világára. A szerkesztők e könyvet elsősorban leendő és gyakorló oktatás- és innováció-kutatóknak, pedagógusoknak, oktatóknak, intézményvezetőknek és oktatásfejlesztési szakembereknek ajánlják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/az-innovacios-folyamatok-dinamikaja-az-oktatasi-agazatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave