A mikrotartalom szintén módszertani elem, nem komplex módszertan. Létrehozása, befogadása osztálytermen belül vagy osztálytermen kívül is történhet. Mivel a tapasztalatok szerint a tanulók figyelme egyre rövidebb ideig tarható fenn, a képekből és rövid szöveges magyarázatból álló mikrotartalmak igazodnak a felgyorsult információbefogadási szokásokhoz. A gondolategységnyi mikrotartalmak környezetében a kisebb terjedelmű tananyagok alkalmazása növeli az önálló tanulás népszerűségét. A mikrotartalmak használata az oktatásban különösen hatékony, amikor a tanulók korábbi ismereteit kívánjuk felfrissíteni kisebb kiegészítésekkel, egy korábban felmerült problémára akarunk gyors választ adni, vagy amikor az átadni kívánt ismeretek gyorsan változnak, mint például az informatikában. A mikrotartalmak kutatásával is foglalkozik az MTA BME OCD Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport, amelynek 2019 és 2020 között a szerző szenior kutatója volt. A mikrotartalom létrehozása során a szerző saját adatainak rögzítésétét követően megadja a cím, a kép és a szöveges mező tartalmát, valamint rövid szavak vagy kifejezések formájában a tartalmi egység egészét jellemző három-öt címkét.1