Csizmadia Zoltán, Rechnitzer János (szerk.)

Az önvezető járművek világa

Társadalmi hatások és kihívások


Az észlelt biztonság

A biztonság az európai gépjárműkultúra szerves részét képezi. Az 1970-es évektől kezdve az autómítosz jelentős változáson ment keresztül. Az újonnan kibontakozó trendben az autó mint a személyes szabadság kifejező eszköze egyre csökkenő szerepet kap, helyette a biztonság, és az „élménybe burkolózás” (Wells–Xenias, 2015:108) jelensége dominál. Wells és Xenias (2015) tanulmányában nevezi így azt az Európából származó fogyasztói trendet, amely a töréstesztek eredményeit a gépjárművek értékelésének egyik alapvető szempontjává tette. Az olyan vezetést támogató rendszerek elterjedése, mint az adaptív sebességtartó automatika (adaptive cruise control), a holttér-felderítés (blind spot detection), a parkolási segítség (parking assist system), a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (lane departure warning system), a keréknyomás-figyelő rendszer (tire pressure monitoring system) vagy az álmosságmonitor (driver attention warning) a biztonság növelését segítik elő. A szakirodalom kutatás alapján a teljesen automatizált, vezetői beavatkozást nem igénylő rendszerek a fogyasztókban ugyanakkor mégsem keltenek magas biztonságérzetet, az autonóm technológiához csatolt kép a kontrollvesztés és a bizonytalanság. Ezek alapján az észlelt biztonság egy olyan pszichológiai faktor, amely megakadályozhatja az önvezető gépjárművek széles körű elfogadottságát, ezért annak pozitív irányba történő befolyásolása nélkülözhetetlen. Emellett a digitalizáció következtében az adatbiztonság is gyökeres átalakuláson megy keresztül, amely az autonóm járművek megjelenésével tovább fokozódik. Annak kérdése, hogy a társadalmak hogyan kezeljék a használat során keletkező adatmennyiséget, fontos biztonsági és jogi kérdéseket vet fel.

Az önvezető járművek világa

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 629 0

A járművek világa a nagy változások korát éli. Az elektromobilitás együtt jár a digitalizáció látványos terjedésével, a járművek és a közlekedési módok átalakulásával, csakúgy mint az eszközök és az emberek viszonyának radikális módosulásával. Az önvezető jármű az egyik szimbóluma a korábbi magatartásokat, viszonyokat, gazdasági bázisokat és intézményeket felforgató innovációs hullámnak.

A hazai szakirodalomban nem találkozhatunk a járműfejlesztés- és gyártás új irányának gazdasági és társadalmi hatásait feldolgozó átfogó kiadvánnyal. A szerzők a Széchenyi István Egyetemen egy kutatási program keretében dolgozták fel az önvezető járművek ökoszisztémájának legfontosabb társadalmi összefüggéseit. A tanulmánykötetben a téma hét kutatója elemzi a gép és az ember kapcsolatának változását a technológia fejlődés viszonylatában, de betekintést adnak a gazdasági, társadalmi hatásrendszerek bonyolult szövetébe, felvázolják a járműgyártást átrendező Ipar 4.0 rendszer alapjait, a városfejlődés és a járművek elképzelhető trendjeiről olvashatunk, valamint a hazai automobilitás sajátosságairól nyerünk ismereteket.

A kötet második része az első átfogó, országos léptékű, lakossági körben végzett az önvezető járművek ismeretére és fogadására irányuló reprezentatív kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be. Képet kaphatunk arról, hogy mennyire élénk és nyitott a járművek új generációja iránti érdeklődés, és hogy milyen aggályok és bizonytalanságok fogalmazódnak meg a jövő elkerülhetetlen fejlődési irányaival szemben.

Ajánljuk a kötetet mindazoknak, akiket érdekelnek a ma és a holnap járművei, azok hatása az életünkre a termeléstől a fogyasztáson át az életmódig, valamint azoknak is, akik el kívánnak gondolkodni a ma emberének a jövőre vonatkozó vízióiról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csizmadia-rechnitzer-az-onvezeto-jarmuvek-vilaga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave