Csizmadia Zoltán, Rechnitzer János (szerk.)

Az önvezető járművek világa

Társadalmi hatások és kihívások


A személygépkocsi mint termék – autógyártás

Az angolszász hagyomány az autó mint árucikk történetének négy fő korszakát különbözteti meg (Gartman, 1994). Az első az ún. kísérleti korszak, amely a 19. század második felétől a századfordulóig tartó időszakot jelenti. A Magyarországon futó személygépkocsik ebben az időszakban a külföldről, főként Németországból, Olaszországból és Franciaországból rendelt járművek voltak, de kialakult egy karosszériák gyártására specializálódott hazai manufakturális ipar is, ahol kész alvázakat használtak fel. Az autótulajdonosok száma nagyon alacsony volt, az 1900-ban megalakult Magyar Automobil Clubnak 45 tagja volt, az 1910-es statisztikák pedig 1047 járművet tartottak számon Magyarország területén (5.1. ábra). Az autók tulajdonosai az arisztokrácia, innovációkra és kalandokra fogékony, fiatalabb tagjaiból és a tehetős nagypolgárokból verbuválódtak. Az elit fokozatosan kisajátította magának és úri passzióvá tette az autózást hazánkban, miközben az Amerikai Egyesült Államokban épp a jármű demokratizálódása ment végbe ebben az időszakban, hála Fordnak és a tömegtermelésnek.

Az önvezető járművek világa

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 629 0

A járművek világa a nagy változások korát éli. Az elektromobilitás együtt jár a digitalizáció látványos terjedésével, a járművek és a közlekedési módok átalakulásával, csakúgy mint az eszközök és az emberek viszonyának radikális módosulásával. Az önvezető jármű az egyik szimbóluma a korábbi magatartásokat, viszonyokat, gazdasági bázisokat és intézményeket felforgató innovációs hullámnak.

A hazai szakirodalomban nem találkozhatunk a járműfejlesztés- és gyártás új irányának gazdasági és társadalmi hatásait feldolgozó átfogó kiadvánnyal. A szerzők a Széchenyi István Egyetemen egy kutatási program keretében dolgozták fel az önvezető járművek ökoszisztémájának legfontosabb társadalmi összefüggéseit. A tanulmánykötetben a téma hét kutatója elemzi a gép és az ember kapcsolatának változását a technológia fejlődés viszonylatában, de betekintést adnak a gazdasági, társadalmi hatásrendszerek bonyolult szövetébe, felvázolják a járműgyártást átrendező Ipar 4.0 rendszer alapjait, a városfejlődés és a járművek elképzelhető trendjeiről olvashatunk, valamint a hazai automobilitás sajátosságairól nyerünk ismereteket.

A kötet második része az első átfogó, országos léptékű, lakossági körben végzett az önvezető járművek ismeretére és fogadására irányuló reprezentatív kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be. Képet kaphatunk arról, hogy mennyire élénk és nyitott a járművek új generációja iránti érdeklődés, és hogy milyen aggályok és bizonytalanságok fogalmazódnak meg a jövő elkerülhetetlen fejlődési irányaival szemben.

Ajánljuk a kötetet mindazoknak, akiket érdekelnek a ma és a holnap járművei, azok hatása az életünkre a termeléstől a fogyasztáson át az életmódig, valamint azoknak is, akik el kívánnak gondolkodni a ma emberének a jövőre vonatkozó vízióiról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csizmadia-rechnitzer-az-onvezeto-jarmuvek-vilaga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave