Richard Nixon 1969-ben többek között a „drogellenes háború” (war on drugs) jelszavával nyerte meg az elnökválasztást: az illegális droghasználatot Amerika első számú közellenségévé nyilvánította. A hetvenes évek elején Amerikában egyre több szakember hangoztatta azt a véleményét, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló, a fogyasztókat büntető drogpolitika nem hatékony, elsősorban a marihuána fogyasztóinak esetében. A Nixon elnök által 1972-ben a droghelyzet felmérésére kijelölt Marihuána- és Drogabúzust Vizsgáló Nemzeti Bizottság (Shafer Bizottság, 1972) felülvizsgálta az amerikai drogpolitika fejlődését az 1920-as évektől a hetvenes évekig. Nixon várakozásaival ellentétben a bizottság arra következtetett, hogy a marihuána nem jelent komoly közegészségügyi fenyegetést a társadalom számára, ezért a marihuánafogyasztás dekriminalizációját javasolták a törvényhozásnak. Számos közegészségügyi és igazságügyi testület is e mellé a javaslat mellé állt, és ez a szakmai konszenzus a politikai döntéshozók és a média hozzáállását is megváltoztatta. 1970-ben megalakult a Nemzeti Szervezet a Marihuána-törvények Reformjáért (NORML), amely hatékony kampányt folytatott a fűfogyasztást tiltó jogszabályok enyhítéséért. 1974-ben Nixont egy demokrata elnök, Jimmy Carter követte, aki kijelentette, hogy a marihuánaellenes törvényeknek nem szabad több kárt okozniuk, mint amennyit a marihuánafogyasztás maga okoz. Az állami törvényhozók ezért a hetvenes években egymás után 11 államban törölték el a csekély mennyiségű marihuána birtoklói ellen életben lévő büntetőjogi szankciókat. Az amerikai dekriminalizációs hullám egészen 1978-ig tartott, amikor tizenegyedikként Nebraska állam is beállt a sorba (Musto, 1999). A nyolcvanas évek elején a kokain tömeges használatának elterjedése és az AIDS megjelenése komoly pánikreakciót váltott ki az amerikai társadalomból: konzervatív világnézetű szülői szervezetek sikeres médiakampányt és lobbiharcot folytattak a politikai döntéshozóknál a drogpolitika további szigorítása érdekében (Goode és Ben-Yehuda, 1994). A marihuánaellenes harcot aztán Ronald Reagen saját választási kampányában használta fel, és elnöksége alatt a dekriminalizációs szabályozást visszavonták az egyes államokban. A First Lady, Nancy Reagen ekkor hirdette meg a „Just say no to drugs” (Csak mondj nemet a drogokra) szlogent, amely a zéró toleranciát és a morális idealizmust tette meg az amerikai drogpolitika alapjául.