A patológiás bőrfelsértésnek számos rokon elnevezését használják a szakirodalomban. A dermatillománia, az önsértő vagy neurotikus dermatózis, a neurotikus felsértés, a pszichogén felsértés vagy a kompulzív bőrfelsértés mind ugyanarra a jelenségre utalnak. A betegséget mint neurotikus felsértést elsőként Wilson írta le 1875-ben, aki neurotikus betegek között tapasztalt önsértő viselkedéseket (Fruensgaard és Hjortshoej, 1982). Ezen betegekre olyan ismétlődő önsértések voltak jellemzők, amelyek hátterében nem volt fizikai betegség azonosítható, hanem sokkal inkább pszichés problémákhoz kapcsolódtak. Ezen oknál fogva a probléma tehát nem bőrgyógyászati vonatkozású, hanem a mentális zavarok közé tartozik annak ellenére, hogy a diagnosztikus rendszerek jelenleg nem tárgyalják. A problémában szenvedő személy testének különböző területein repetitív, ritualisztikus módon piszkálja, csipkedi, vakargatja, nyomogatja vagy dörzsölgeti a bőrét. Arnold, Auchenbach és McElroy (2001) kísérletet tett a betegség lehetséges diagnosztikai kritériumainak meghatározására (1. táblázat). Eszerint a betegség alapvető jellemzői közé tartozik az ellenállhatatlan késztetés a bőrfelsértésre oly módon, hogy a viselkedés észrevehető károsodást és distresszt eredményez, miközben jelentős negatív következményekkel jár együtt, s a probléma nem magyarázható jobban valamely más, mentális vagy egészségügyi problémával (pl. hallucinációkkal és téveseszmékkel együtt járó pszichózissal, demenciával, mentális retardációval, Prader–Willi-szindrómával, bőrgyógyászati problémákkal stb.) (Bohne, Keuthen és Wilhelm, 2005).