Sabjanics István

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben


Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása

A Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítására irányuló képviselői indítványt 2016. április 26-án nyújtották be, majd 2016. június 14-én hirdették ki. Az előterjesztők az indítvány indokolásában az Alaptörvény megalkotása óta gyökeresen megváltozott biztonsági környezetre és az új típusú kihívásokra hivatkoznak. A megállapítás mindkét fele igaz, ugyanakkor több mint 10 évvel a 9/11-es terrortámadást követően kissé anakronisztikus új típusú biztonsági kihívásként utalni a nemzetközi terrorizmusra, bár tény, hogy a hazai szakirodalom meghatározásával ez egybecseng.1 Az előterjesztés részletes indokolása szerint a terrorveszélyhelyzet a megelőző védelmi helyzet belbiztonsági megfelelője. Terrorveszélyhelyzet esetén bevethető a Magyar Honvédség is, amelyre akkor kerülhet sor, ha a Kormány megítélése szerint a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása a biztonság fenntartásához nem elégséges. A terrorveszélyhelyzet bevezetésére az Országgyűlés jogosult, amelyre a Kormány erre irányuló előterjesztése alapján kerülhet sor. Ebben értelemszerűen az is benne van, hogy a Kormány mint végrehajtó hatalom közreműködése nélkül a terrorveszélyhelyzet különleges jogrend bevezetésére sem kerülhet sor. A Kormány kivételes intézkedésekkel élhet a terrorveszélyhelyzet bevezetésére irányuló döntés meghozataláig, amelyek érinthetik a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Magyar Honvédség szervezetét és működését, illetve a tevékenységüket érintő jogszabályok rendelkezéseitől eltérhet. Az így bevezetett intézkedések hatálya kizárólag a terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntésig, de legfeljebb 15 napig tarthat.

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave