Sabjanics István

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben


Zárógondolatok

A kutatást 2010-ben kezdtem, amikor – közel 10 évvel a 9/11-es terrortámadás után – a terrorizmussal kapcsolatos intenzíven ütemezett intézkedéseket már a jogalkotó által kimunkált tételes jog váltotta fel. Az átmeneti végrehajtói döntések helyét a törvényhozó véglegesnek szánt jogalkotási termékei vették át szinte mindenhol. Ezért a kutatást ekkor a terrorellenes jogalkotásra fókuszáltam. Ekkor merült fel bennem egy hazai rendezésű, tematikus nemzetközi konferencia alapgondolata, amelyet az egyetemi közeg helyett végül a Belügyminisztérium rendezett meg, többek között magas szintű európai uniós és amerikai képviselettel.1 A konferencia programjának kialakításában is volt lehetőségem közreműködni. A 2012–2017 közötti időszak terrorizmusa viszont jelentős változásokat hozott Európában a végrehajtói intézkedések, a jogalkotó és a különleges jogrend szerepének újra- és átértékelésében. A terrorszervezetek radikalizációs és toborzótevékenysége európai fiatalokra irányult, akik – a terrorcselekmény elkövetéséig – nem tűntek szignifikáns veszélyforrásnak a hatóságok szemében. A terrortámadások összehangolása és a 9/11-es látványos terrortámadás helyett megjelenő lokálisabb és – az alkalmazott eszközök vonatkozásában – kisebb léptékű terrortámadások csak elmélyítették a bizonytalanságot és a félelmet a lakosságban. Az ISIS megjelenése pedig bebizonyította, hogy a működésképtelen állam helyét akár egy terrorszervezet is átveheti, ezzel pedig territoriális hatalmat gyakorolhat, amelyet idáig csak az államok mondhattak el magukról.

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave