Bár a dokumentumokból és a szakértők elbeszéléseiből kirajzolódó mintázat szerint jól elkülöníthető beavatkozáscsoportok azonosíthatók az alapján, hogy melyik programozási időszakhoz, illetve mely fejlesztési területhez kötődtek a programok, számításaink nem támasztották alá azt, hogy a programok hatását indokolhatná a beavatkozások kötődése az egyes programcsoportokhoz (74. táblázat/m). Az egy csoportba tartozó különböző programok sikeressége között jelentős eltéréseket találtunk (75. táblázat/m), illetve egy adott programon belül is komoly eltérések mutatkoztak aszerint, hogy milyen részterületeken alkalmazták a programokat a pedagógusok. A kompetenciafejlesztésen belül a matematika, a szövegértés-szövegalkotás, az idegen nyelvi és a szociális kompetenciák részterületeket, míg az esélyegyenlőségi programok esetében a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját vizsgáltuk, és ezek között már szignifikáns eltérések mutatkoztak. Az egyéni szintű tartós és mély hatás mutatója1 azon kompetenciafejlesztő programokról nyilatkozó pedagógusok esetében volt a legmagasabb, akik idegen nyelvi területen implementálták a fejlesztéseket, míg az esélyegyenlőségi programokról nyilatkozók között azoké, akik a hátrányos helyzetű tanulók integrációjához kötődő fejlesztéseket valósítottak meg (p ≤ 0,03) (40. ábra; 76. táblázat/m).