Zsidó N. András

A figyelem kognitív pszichológiája

Késleltetett elfordulás a fenyegető ingertől

Robusztus figyelmi torzítási hatás mutatható ki a fenyegető ingerekre a próba téri pozícióját előre jelző feladatokkal is (pl. Posner-paradigma, spatial cueing task, dot-probe task) (Bar-Haim et al., 2007). A pötty-próba (dot-probe) során a képernyő közepén lévő fixációs kereszt két oldalán egy-egy kép (cue) jelent meg (az egyik fenyegető, a másik semleges) 33 ms-en át, ezt közvetlenül követte egy maszkoló inger (100 ms, mindkét oldalon ugyanaz a semleges kép). A maszkoló inger után jobb vagy bal oldalon egy pötty jelent meg, amelynek téri pozícióját kellett gombnyomással jeleznie a vizsgálatban résztvevőknek. A reakcióidő-adatok azt mutatták, hogy a résztvevők gyorsabbak voltak abban a kondícióban, amikor a pötty a fenyegető ingerrel azonos oldalon jelent meg. Egy átfogó, pötty-próbát használó vizsgálat szerint (Carlson et al., 2009) a visszafelé maszkolt vizuális fenyegető ingerek javítják a téri figyelmet. Az ilyen és hasonló paradigmát használó kutatások eredményének interpretációja ugyanakkor problémákba ütközik (Fox et al., 2001). Nem világos, hogy a fent leírt esetben a fenyegető inger figyelmet vonzó vagy megragadó torzítása érvényesül. Fox és munkatársai szerint ebben az esetben mindkét torzítás azonos eredményre vezet (Fox et al., 2001).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 784 6

Pszichológia

Az ébren töltött óráink nagy részében hatalmas mennyiségű információ ér bennünket a környezetünkből. Sőt, az utóbbi évtizedek során folyamatosan nő a ránk nehezedő információs tömeg. Feltételezhetjük, hogy sokkal gyorsabb a változás, minthogy az evolúciósan lekövethető lenne. Ebből következik, hogy továbbra is nagyjából azzal a rendszerrel igyekszünk feldolgozni sokszorta több információt, melyet azon őseinktől örököltünk, akik egy sokkalta lassabb világban éltek. Miként tudunk lépést tartani a feldolgozandó információ mennyiségével? Hogyan lehetséges, hogy figyelmi rendszerünk képes megbirkózni az olyan új feladatokkal, mint például az autóvezetés, a számítógéphasználat, a repülés stb., melyek nyilvánvalóan nem voltak jelen a rendszer kidolgozásakor? A jelen könyvben ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ, bemutatva a figyelem klasszikus és modern elméleteit, valamint a folyamatok ismert idegrendszeri hátterét. Rámutatunk, hogy a figyelem a pszichológia szinte minden jelenségkörében szerepel. A kutatások módszertani kérdései mellett a tárgyalt jelenségeket gyakorlati példákon keresztül is ismertetjük.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zsido-a-figyelem-kognitiv-pszichologiaja//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero