Ugyan a szem mozgása, hogy mikor hová nézünk, egyértelműen kapcsolódik a figyelemhez, a technika sokáig nem tette lehetővé ennek precíz mérését. A szemmozgás nemcsak természetes velejárója a figyelemnek, de segítheti, hátráltathatja azt, előírhatja, hogy mire figyeljünk – vagyis mind az inger-, mind a tudásvezérelt feldolgozás eszköze lehet. A szemmozgáskövető eljárással egy új mérőeljárást kapunk, amelynek segítségével számos, a vizuális megismeréshez kapcsolódó folyamatot jobban megérthetünk. A perceptuális, figyelmi, de akár magasabb rendű folyamatok megértése során is kiválóan használható mérőeljárás a tekintet- vagy szemkövetés. Az eljárás során lényegében egy nagy felbontású kamerával követjük a feladatot végző megfigyelő szemeit, annak mozdulatait és hogy mikor hova néz, majd elemezzük a feladatvégzéshez kapcsolódó szemmozgásokat. A szemmozgást már régóta próbálják mérni; eleinte (19. század vége) megfigyeléssel, majd a technológia fejlődésével kamerával rögzítették, ami lehetővé tette például csecsemő- és gyermekvizsgálatok esetén a nézési preferencia pontosabb mérését. Ezt követően a még jobb feltételeknek köszönhetően képesek vagyunk a szem minden mozgását mérni és rögzíteni lézeres technológia segítségével. A modern szemkövető kamerák (eye-tracking device) 1000 Hz-cel tudnak eseményeket rögzíteni, ami a másodperc egészen kis töredékében történt változások detektálását is lehetővé teszi, és ennek segítségével az apró és rendkívül gyors szemmozdulatok is jó pontossággal követhetők (Godwin et al., 2021). A szemkövetők már mobilis formában is elérhetőek, egy szemüveghez hasonlóan fel tudjuk venni – így mind a kutatás, mind az alkalmazott területek számára új utakat és lehetőségeket nyitott meg a felhasználásban. Az eljárás ma már széles körben elterjedt: a pszichológiai vizsgálatok mellett használják a lingvisztikában, marketingcélokkal, profi sportolóknál, ember–számítógép interakciós kutatások során, rehabilitációs céllal vagy azok kommunikációját segítendő, akik másképpen nem tudnak kapcsolatba lépni a külvilággal (pl. súlyos bénulás), de újabban már számítógépes játékok vezérlésére is.